Széchenyi Terv: Élénkülésnek indulhat az építőipar?

Élénkülésnek indulhat az építőipar, ugyanis az új Széchenyi Terv évi 5-10 ezer új bérlakás, valamint évi mintegy 40-50 ezer új lakás építését irányozta elő. Elemzői vélemények szerint lesz fizetőképes kereslet az új építésű ingatlanokra, hiszen az önállósodni vágyó fiatalok élni fognak az aktuális hitellehetőségekkel.


Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke, Koji László úgy nyilatkozott, hogy az építőipar élénkülése 2011 második féléve előtt nem várható. Előrejelzéseik szerint idén a tavalyi évhez viszonyítva további 10%-os mérséklődés várható az építőiparban. A KSH szerint 2009 júniusához képest 20 %-os csökkenés volt tapasztalható.

Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank szakértője úgy véli, hogy rövidtávon is elképzelhető az építőipar élénkülése. Az önkormányzatok ugyanis számos útépítési, csatornázási munkát rendeltek meg. Ellenben a lakásépítés területén nincsenek ilyen kedvező jelek.

Az építőipar számára nem jelentene gondot a 10-20%-os termelésnövekedés, azaz nincs akadálya a Széchenyi Tervben szereplő évi 40-50 ezer új lakás, valamint 5-10 ezer bérlakás felépítésének.

Ha a 2000-ben bevezetésre került lakástámogatási rendszerhez hasonló támogatási forma kerülne bevezetésre most is, akkor annak biztosan lenne érezhető hatása, ám legkorábban 2012-ben. Az építőipar fellendülését befolyásolja a bérlakás program is. A lakásépítés bővítése demográfiai okokból is indokolt lenne, ám szakértői vélemények szerint évi 40-50 ezer lakásra nem lenne szükség.

Az eladósodottság nem fogja negatívan befolyásolni a lakásvásárlókat a hitelfelvétellel kapcsolatos döntésükben, hiszen az otthonról elköltözni vágyó fiatalok számára csak ez a lehetőség adott, így az első lakásszerzők hitelfelvétele várhatóan nem fog csökkenni.

Az új Széchenyi Terv alapján idén 15-17, a GKI becslése szerint pedig 20 ezer lakás épül. A 40-50 ezer lakásszám valószínűleg technikai szám, vagyis 4,2 milliós hazai lakásállomány 1%-át szükséges megépíteni évente ahhoz, hogy az amortizációt pótolni lehessen. A mostani adatok is azt mutatják, hogy a hazai lakosság a jelenlegi hitelezési feltételek mellett hozzávetőlegesen 20 ezer lakást tud megvenni.

Az építőiparnak szintén lendületet adhat a bérlakásépítés is, ám nem ez az egyetlen megoldás. Évi 5-10 ezer lakás felépítése ugyanis meglehetősen sokba kerülne, mintegy 120 milliárd forint összegű kiadást jelentene 10 ezer lakás megépítése. Továbbá, ha ezekhez a lakásokhoz viszonylag alacsony bérleti díj mellett lehetne hozzájutni, akkor a befektetés nagyon sokára térülne meg.

A bérlakások állománya növelhető lenne azáltal is, ha a meglévő lakóingatlanok közül a nem használtakat bevonnák a programba, hiszen jelenleg a lakásoknak mintegy 5,4%-a üres, ami számszerűsítve 227 ezer lakást jelent.

Elemzői vélemények szerint megoldást jelenthetne az is, ha a bérbe adni szándékozó befektetők lakásszövetkezeteket hoznának létre, s a szövetkezet végezné a lakások fenntartását és bérbe adását. A rászorulók pedig önkormányzati lakbértámogatásban részesülnének, így csak a támogatás összege merülne fel költségként az állam számára.

Hasonló bejegyzések:

• Építőipar: Mi várható jövőre?

• Építőipar: Ez már katasztrófa!

• Továbbra is válságban az építőipar

• Lakáshiány és áremelkedés várható az új lakóingatlanok piacán 2011-ben?

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!