Számoljuk fel a hőhidakat!

Aki otthona felújításába, korszerűsítésébe kezd, szinte biztosan találkozik a hőhíd kifejezéssel. De tudjuk-e pontosan, mit is takar ez a szó? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy hol és mitől alakulhat ki, és vajon miért olyan veszélyes dolog. Ezekre a kérdésekre adunk választ a cikkben, valamint kitérünk arra, hogyan előzhetjük meg a hőhidak kialakulását, illetve mit lehet tenni a megszüntetésük érdekében.

Mi az a hőhíd, és hogyan alakul ki?

Minden egyes építőanyagnak van hőátbocsátása, azaz képes keresztül haladni rajta a hőenergia. Némelyik anyag több hőenergiát enged át magán, míg mások kevesebbet, ennek függvényében határozzuk meg, hogy melyik anyag mekkora hőszigetelő értékkel rendelkezik. A téglán például több hő képes átjutni, mint ugyanannyi idő alatt a hőszigetelő lemezen, ezzel nem árultam el nagy titkot. Amikor a különböző építőanyagok összessége egy teljes egységet alkot – magyarul ház készül belőlük – akkor fontos figyelni arra, hogy ezen anyagok által épített szerkezet mindenhol közel azonos hőátbocsátással rendelkezzék. Ez szinte lehetetlen, mindig lesznek olyan épületrészek, amelyeken több hő képes áthaladni. Ezeket a helyeket nevezzük hőhidaknak.

Ahogy a fenti szavakból is kiderül, a hőhíd önmagában még nem olyan nagy probléma, hiszen köztudott, hogy az ablaküveg hőátbocsátása általában nagyobb, mint például a falé, tehát a nyílászáró a falhoz képest hőhídként viselkedik. Ugyanakkor egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora különbség van egy szerkezeten belül az egyes épületrészek hőátbocsátása között. A gyakorlatban azokat a pontokat nevezzük hőhídnak, ahol a hőátbocsátás különbsége olyan nagy, hogy az káros hatással van az épület egyes részeire, vagy akár műszer nélkül is érzékelhető.

Ilyen hőhíd többféleképpen is kialakulhat. Sajnálatos tény, hogy sokszor éppen azután alakul ki egy-egy hőhíd a szerkezetben, miután azt hőszigeteléssel látták el. Ennek több oka is lehet. A legrosszabb eset, amikor a kivitelező hanyagsága okozza a bajt, a hőszigetelő táblák nem megfelelő összeillesztése révén. Mivel a hőszigetelés nagy mértékben csökkenti a falak hőátbocsátását, így elegendő lehet egy kisebb rés, ahol a hő továbbra is akadálytalanul halad át, és ezen a ponton máris sokkal hűvösebb lesz a fal belső hőmérséklete, mint a többi részen. Ugyanakkor a hőhíd kialakulásáért leggyakrabban az tehető felelőssé, hogy csak bizonyos épületrészek kerülnek szigetelés alá, mint például a homlokzat. Amikor ugyanis jelentősen megnöveljük a falak hőszigetelő képességét, a lábazat és a födém elkezd hőhídként viselkedni a falhoz képest. Ennek jelentőségéről lejjebb esik majd szó.

Magából az épület formájából is adódhat hőhíd, ezt nevezzük geometriai hőhídnak. Hogy könnyebb legyen megérteni ezt a fogalmat, itt egy szemléltető ábra:

A fenti képen A1 jelöléssel a belső fal hőfelvevő felületét láthatjuk, A2 jelöléssel pedig a fal külső oldali hőleadó felületet. Láthatjuk, hogy a két felület egyforma nagyságú. B1 jelöléssel szintén a belső oldali hőfelvevő van feltüntetve, míg B2 jelzéssel a külső oldali hőleadó felület. Itt egyértelműen látszik, hogy csupán az épület alakja miatt milyen nagy hőleadó felület tartozik a hőfelvevőhöz. Emiatt fordulhat elő, hogy a penész jellemzően a sarkokban jelenik meg, ugyanis a nagy hőleadó felület miatt ezen a ponton több hőenergia halad át, így a sarkok általában hidegebbek, mint a fal többi része. Ezt nevezzük tehát geometriai hőhídnak.

Miért fontos, hogy otthonunk hőhídmentes legyen?

A hőhidak egyik legszembetűnőbb következménye a fenti bekezdésben már említett penészesedés. Mivel a hőhidak mentén a fal sokkal jobban lehűl, mint a többi részen, így a levegőben lévő nedvesség könnyeben lecsapódhat ezeken a helyeken. Ez először csak nedvesedéshez, de hosszabb távon penészfoltok kialakulásához vezet. A penész nem csak rendkívül rosszul mutat a falon, és rontja annak állagát, de egészségünkre is káros hatással van. Szúrós szaga is kellemetlen, de a levegőbe kerülő penészspórák miatt köhögési ingert, rosszabb esetben légzőszervi megbetegedéseket okozhat. Különösen kisgyermekes családoknak kell odafigyelni arra, hogy kerüljék a lakás egyes pontjainak penészesedését.

Emellett azonban számos bosszantó momentuma lehet annak, ha hőszigetelést követően azt tapasztaljuk, hogy a lakás néhány pontján hőhidak alakultak ki, vagy a korábban meglévő, de nem érzékelhető hőhidak hatása felerősödött. Nagyon sokszor fordul elő, hogy a több százezres hőszigetelési beruházás után azt kell tapasztalnia a tulajnak, hogy nem hozta a várt eredményt a korszerűsítés, ugyanis a fűtésszámlája nem csökkent olyan mértékben, ahogy elvárta volna. Ezt könnyen okozhatják a hőhidak is. De hogyan kerülhetjük el ezt a kellemetlen helyzetet?

Hogyan előzzük meg a hőhidak kialakulását?

Feljebb már esett szó arról, hogy mik lehetnek a hőhidak kiváltó okai, és most arról is beszélünk, hogy ezeket miképpen tudjuk megelőzni. Az elsődleges dolgunk lenne minden korszerűsítéskor, hogy egy szakemberrel felméretjük a ház hőszükségletét. Ő tanácsot tud adni arra nézve, hogy hová érdemes több figyelmet fordítani a beruházáskor. A legjobban nyilván akkor járunk el, ha ház homlokzatára, aljzatára és födémjére nem különálló egységként gondolunk, hanem egy egységes épületburokként. Ennek megfelelően ha csak tehetjük, le kell szigetelnünk a teljes határoló szerkezetet, amibe a főfalakon kívül a nyílászárók, a lábazat, a födém, vagy a tető is beleértendő. Természetesen nem mindenkinek van pénze egyszerre elvégezni a teljes korszerűsítést, de jól tesszük, ha törekszünk rá.

A kivitelező általi hibákat viszonylag egyszerűen kivédhetjük azáltal, ha folyamatosan ellenőrizzük a munkát, és nyilvánvalóvá tesszük a szakember számára már a munka kezdetekor, hogy alapos vizsgálatnak fogjuk alávetni az egyes munkafázisok eredményét. Ebben az esetben laikusként annyit tudunk ellenőrizni, hogy a szigetelő lapok jól egymáshoz vannak-e illesztve, illetve hogy spórol-e valamelyik anyaggal a kivitelező. Nem feltétlenül kell magunknak is szakemberré válnunk a hőszigetelés idejére, a legtöbb esetben bőven elegendő, ha jelen vagyunk, és szemmel tartjuk az eseményeket.

Ahhoz azonban, hogy megállapíthassuk, hogyan tudjuk a legtöbbet kihozni a szigetelésre szánt pénzünkből, illetve melyek azok a pontok az épületen, ahol geometriai hőhídhatás alakulhat ki, már érdemes szakembert fogadnunk. Kiváló megoldás lehet erre egy hőkamerás vizsgálat. Hogy mi az? A következő cikkből kiderül.

Demeter Kornél

Hasonló bejegyzések:

• A hőszigetelés leggyakoribb hibái

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!