A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa – mint ahogy az várható volt – 25 bázisponttal ismét csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét. Így az irányadó kamatláb 5,75%-os szintre süllyedt.

A 2009. július óta tartó kamatmérséklési ciklusban immár nyolcadik alkalommal vált lehetővé a kamatcsökkentés a kedvezőnek mondható inflációs kilátásoknak köszönhetően. Ugyanakkor óvatosságra adhat okot a nemzetközi befektetőket körülvevő bizonytalan környezet, valamint a megemelkedett hazai országkockázati felár.

Az elemzők és a piac várakozásainak megfelelően a monetáris tanács február 22-én ismét csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét 25 bázisponttal. A 25 bázispontos csökkenés december óta tart, előtte 50 bázispontos lépésközzel folyt a kamatmérséklés.

A csökkenő mértékű kamatvágás oka egyrészt az év végén előtérbe került dubai állammal és Görögországgal összefüggő csődkockázat, másrészt gyengült a gazdasági növekedésbe vetett bizalom is. Tehát mindez és egyéb tényezők óvatosságra intették a jegybankot. A hazai fizetőeszköz azonban továbbra is stabil az euróval szembeni 270-275-ös tartományban.
Jóllehet az előző havi inflációs adatok meglehetősen kedvezőtlenek, a részletes adatok alapján továbbra sem fenyegető az inflációs kockázat, ezért nem volt akadálya az újabb kamatcsökkentésnek ezúttal sem.

Utolsó alkalommal szavazott a kamatdöntő ülésen Dr. Hardy Ilona és Bihari Vilmos, ugyanis hat esztendőre szóló mandátumuk a következő hónap elején lejár. Így az MNB törvénynek megfelelően 7 főre csökken a tanács tagjainak száma, vagyis nem választhatók helyükre új tagok.

Dr. Hardy Ilona általában a kamat mértékének változtatását támogatta, míg Bihari Vilmos lazábbnak nevezhető kamatpolitikát folytatott. A két bankár monetáris tanácsból való távozása valószínűleg nem befolyásolja érdemben a jövőbeni kamatdöntéseket sem. Ami hatással lehet a jegybanki alapkamat alakulására, az a gazdaságpolitikai irány jövőbeli bizonytalansága és a közelgő parlamenti választás.

Ha a befektetők hitelesnek találják a választások utáni gazdaságpolitikai programot, akkor a várható külföldi kamatemelési hullámmal ellentétben a Nemzeti Bank csökkentheti az alapkamatot, hiszen az uniós fizetőeszköz bevezetésének egyre nagyobb esélyével az országkockázati felár csökkenhet. A piaci elemzők szerint 2010-ben még várható egy 25 bázispontos kamatmérséklés, így 5,5%-os mértéken zárhatja az évet a jegybank irányadó rátája.