Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy 2011 lehet a Budapesti irodapiac fellendülésének kezdete. Ennek ellentmondni látszik az a hír, miszerint Tarlós István újabb nagyberuházást akadályozott meg. Ez már a második ilyen projekt az utóbbi időben, amit a főváros új vezetése megakasztott. A másik ilyen beruházás a Bécsi utcában megvalósítandó Új Városközpont nevű projekt volt. Ez a projekt szintén elő lett készítve, ám a belvárosi önkormányzat megtagadta a bontási engedély kiadását.
A Városháza Fórum nevű projektnek már csak egyetlen, konkrétan a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által adott aláírásra volt szüksége ahhoz, hogy megindulhasson, ám azt a főváros vezetése megakadályozta. Így az 800 millió forintból előkészített több, mint 40 milliárdos beruházás nem valósulhat meg. A projektben a felújított ingatlan továbbra is a főváros tulajdonában maradt volna úgy, hogy azt a beruházó bérli, egy hosszú távú bérleti konstrukcióban. Előre lehetett sejteni ezt a lépést, hiszen a 2017-ig szóló várostervezési anyagokban nincs szó erről a beruházásról, csak a városháza felújításáról.
2008-ban írtak ki pályázatot a meglévő közterületek és középületek felújításáról, melyhez kapcsolódóan negyvenezer négyzetméternyi új tömb is épült volna. Ezt a pályázatot egy holland építésziroda nyerte meg. Ugyan a holland cég magyarországi irodája pénzügyi gondok miatt csődbe ment, ám a holland anyacég vállalta a projekt továbbvitelét egy újjászervezett irodán keresztül. Ezt egyébként a hollandok teljesítették is.
Az elképzelések között szerepeltek irodák, kulturális központ hotel, étterem és kávézó is. Ezeken túl a tervekben szerepelt egy kilátó is, ami egy újabb színfolt lett volna a belvárosban. Ez azzal az előnnyel járt volna, hogy olyanokat is a belváros ezen területére csábított volna, akik egyébként nem jártak volna arra.
Szakértők szerint jelentős hozadéka lett volna a több, mint negyvenmilliárdos projektnek. A kereskedelmi jellegű tevékenység az új épületegyüttesben jelentős forgalomra számíthatott, a bérleti díjból is jelentős bevétel realizálódhatott volna. Ebben az új épületrészben lettek volna olyan irodahelyiségek is, melyeket külső bérlőknek szántak. Tudni kell, hogy a belvárosi felső kategóriás irodák a válság ellenére is jól teljesítenek, sokan ezen irodákban látták, látják a kitörési pontot az ingatlanpiaci válságból. Ezeknek az irodáknak a bérleti díja jelenleg 15-20 euró négyzetméterenként, amit stabil ügyfélkör vesz igénybe.
Tarlós egyébként nem árult zsákbamacskát. Már a választások alatt is úgy nyilatkozott, hogy sokkal hasznosabbnak tart egy közparkot, mint azt, hogy minden egyes négyzetméter beépítésre kerüljön a belvárosban. A másik említett, Bécsi úti Új Városközpont beruházás sorsa is kérdéses. Ott ugyan meg van az építési engedély, ám a bontást megakadályozták, ami szükséges lenne a projekt megkezdéséhez. Így ez utóbbi beruházás jövője is kétséges.
Úgy tűnik, hogy annak ellenére, hogy több szakértő a budapesti ingatlanpiac fellendülését a már előkészített végső fázisban lévő elsősorban irodaprojektektől várja 2011-ben, ez nem lesz zökkenőmentes, hiszen nem csak a finanszírozás és az esetleges bérlők megtalálásának nehézségeivel kell megküzdeniük ezeknek a projekteknek, hanem a városvezetés elképzelései sem mindig egyeznek a beruházók elképzeléseivel.
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: bérleti díj, bérlő, finanszírozás, ingatlanpiac, irodapiac, önkormányzat