A lakást vásárolni szándékozók számára a mostani időszak alkalmas igazán a lakásvételre, hiszen 2010. január 1-től csökkent a lakásszerzési illeték mértéke, valamint továbbra is kedvező alkupozícióban vannak a lakásvásárlók.

További érv a lakásvásárlás mellett, hogy 2010. március 1-től szigorításra kerülnek a hitelfeltételek, valamint az ezt követően épülő lakások estén magasabb árakra kell már számítani.

Ebben az évben 4500 körülire taksálható a használatba vételi engedélyt szerzett lakások állománya a fővárosban. Most célszerű körbejárni a piacot, hiszen január 1-től csökkent az illeték, eltörölték a lakóingatlan adóját, valamint a befektetők részéről kedvező értékesítési akciókkal lehet számolni.

Mindemellett a kölcsönkérelmeket célszerű időben elindítani, ugyanis március 1. után aláírt banki hitelszerződések esetén már csak magasabb saját erő felmutatásával lehet lakáshitelt felvenni. Ha az új lakások iránti kereslet visszatér a néhány évvel ezelőtti szintre, akkor Budapest bizonyos kerületeiben már 6-12 hónapon belül értékesítésre kerülhet az eddig eladatlan lakáskészlet.

Az újonnan induló projektek esetében biztosra vehető, hogy a jelenleginél magasabb áron lehet majd lakáshoz jutni. Ennek oka, hogy a finanszírozás és beruházás költségei emelkedtek, valamint a korábbinál jóval több önerő beforgatását írják elő a pénzintézetek a beruházók számára, akik ezt a tőkeköltséget a lakások vételárában fogják érvényre juttatni.

Az értékesített lakások alacsony száma is jelzi a lakáspiaci túlkínálatot. Ezen a kormányzati intézkedések tudnának segíteni, aminek köszönhetően csökkenhetne az eladásra váró lakáskészlet, valamint ösztönzőleg hatna az új építési projektekre is. Hiszen a GDP termelés és a foglalkoztatás 10 százalékát az ingatlanipar teszi ki.

Többlet kiadást nem jelentene, sőt, inkább növelné az állam bevételét, ha az újonnan épített lakások kedvezményes, vagyis öt százalékos áfa körbe kerülhetnének, még ha csak átmeneti időszakra is, keresletélénkítő hatásuk miatt. Ez jelentős hasznot termelne, elég arra gondolni, hogy egy új lakás bruttó bekerülési költségének 40-50 százaléka állami bevétel (adók, áfa, járulékok, valamint a foglalkoztatásnak köszönhető munkanélküli és szociális ellátások megtakarítása).

A mérséklődő építési összköltség és a kisebb mértékű áfa egyrészt lehetővé tenné a lakásárak csökkentését, másrészt élénkíteni a beruházási kedvet, ami biztosabbá tenné az adóbevételt, valamint az építőipar teremtette új munkahelyeknek köszönhetően mérséklődnének az állami szociális költségek is. Hasonlóan pozitív hatású lenne, ha az építőiparban dolgozó fizikai munkások számára „Start Építő” kártya kerülne bevezetésre, amely 2-3 évig lehetővé tenni a minimálbér vagy a minimálbérnél még alacsonyabb összeg után fizetendő közterheket.