Milyen földárak várhatók?

A földárak esetében sincs ez másképp, vagyis a földárak mértékét is a kereslet és a kínálat szabja meg. A kínálat meglehetősen nagy, hiszen a mezőgazdasági területeknek mintegy 90 százaléka a kárpótlások után magánkézbe került, ez a szántók esetében 4 millió hektárt tesz ki, ami 2-2,5 millió tulajdonost jelent, akik saját földtulajdonukról szabadon dönthetnek.

A földek magas részaránya egyúttal azt is jelenti, hogy nagy a kistulajdonosok aránya (98 százalék), ugyanakkor nagyobb területű földtulajdonok – 30-40 hektártól felfelé – alig vannak, jóllehet a befektetőknek és a gazdálkodóknak egyaránt nagyobb területre lenne szükségük, tehát e tekintetben hiány tapasztalható. A 4 millió hektárt kitevő, magántulajdonban lévő szántók jelenlegi értéke hozzávetőlegesen 2.500 milliárd forint.

A keresletet hazánkban speciálisan a szabályozás határozza meg, ugyanis az 1994-es Földtörvény óta jogi személyeknek nincs lehetőségük földvásárlásra. A piacgazdaságban viszont a finanszírozás és a tőke jellemzően nem a magánszemélyek, hanem a cégek kezében van. Így a földárak hol gyorsabb, hol lassabb növekedést mutatnak. A 10 hektár alatt lévő földtulajdonok ára 50-60 százalékkal alacsonyabb a nagyobb földterületek árához képest.

Egy földterület árára ható, legfontosabb tényezők:

A föld mérete: Minél nagyobb területű földről van szó, annál magasabb az ára.

A föld minősége: Az adott föld tulajdoni lapján olvasható aranykorona érték nem minőségi kategóriát jelent, hanem jövedelemadó kategória, ennek ellenére általánosságban elfogadott minőségi irányt jelez. Lényeges, hogy az adott föld konkrét talajtani adottságait is minden esetben figyelembe kell venni.

A föld tulajdonviszonyai: Mindenképpen értéknövelő tényező, ha a föld 1/1-es tulajdonban, vagy közeli hozzátartozók tulajdonában van. Amennyiben osztatlan közös tulajdonról van szó, akkor az 50 százalék feletti hányad jelent értéket.

A föld egybefüggősége: Ha a földterület egybefüggő, akkor ez értéknövelő szempont. Ha a földtáblák között található egy-két idegen tulajdonban lévő terület is, az nem nehezíti meg a bérbeadást, vagy a termelést.
Az országrész: A földárak nyugatról kelet felé haladva mérséklődnek, ám napjainkban már kevésbé meghatározó a földrajzi terület, sokkal inkább az ár/érték arány a döntő.

Adottságok: Ebbe a kategóriába tartozik a felszín (vízfolyások, domborzat), a talaj típusa, szerkezete, a megközelíthetőség (település távolság, burkolat), az öntözhetőség (kutak, közművek, vízfolyások), valamint az infrastruktúra (épületek, közművek).

Bérleti viszonyok: a bérleti szerződés értéknövelő tényező, de lényeges, hogy megfelelő összegű legyen a bérleti díj, s a bérbeadónak lehetősége legyen a szerződés módosítására, illetve felmondására.
Szakértők szerint a jövőben nagy területek esetében 1,5-2,5 millió forint/ha, kicsi, valamint osztatlan közös tulajdonok esetén pedig 1 millió forint/ha alatti árak lesznek jellemzőek.

Hasonló bejegyzések:

• Balaton-parti ingatlanpiaci körkép

• A legolcsóbb budapesti lakások

• Nőtt a garzonlakások iránti kereslet

• Mennyire jövedelmező a lakáskiadás?

• A budapesti lakáshitelesek parasztházakba menekülnének

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!