Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke Árendás Gergely kedden egy budapesti sajtótájékoztatóan arról beszélt, hogy az ingatlanpiac fellendüléséhez mindenképpen szükséges a lánctartozások felszámolása, illetve a építésügyi szabályozás rendbetétele.
Lovró Adrienn alelnök elmondta, hogy az 16 nagy ingatlanfejlesztőt a tagjai között nyilván tartó IKF eddig 1600 milliárd értékben hozott létre 3 millió négyzetméter épületet, érzékeltetve ezáltal a szervezet gazdasági súlyát.
Tatár Tibor alelnök ismertette az Országos Építésügyi Fórummal és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségével (ÉVOSZ együtt kidolgozott rövidtávú intézkedéseket. Az egyik legjelentősebb ilyen intézkedés, hogy az ÉVOSZ által kerülne meghatározásra a kötelező minimum rezsióradíj azért, hogy megakadályozzák ezáltal, hogy ne lehessen a valósnál olcsóbban elvállalni a munkát. Kötelező lenne nyilvántartani az alvállalkozói láncokat minden projektnél, és egy munka sem indulhatna el a jövőben a fedezetigazolás nélkül. Az már ma is bevett gyakorlat, hogy a nagyobb építőipari cégek kérik a annak igazolását a megrendelőtől hogy rendelkezik elég pénzzel az elvégzett munka kifizetésére – tette hozzá.
Az arra alkalmatlan személyeknek ki kell kerülniük az építőipari és ingatlan iparágból, legalábbis a szakma érdeke mindenképpen ezt kívánná. Egy független szakértői gárda előzhetné meg a hosszú jogviták egy részét, amely egyeztethetne a felekkel a bírósági út előtt. Abban az esetben, ha nem jönne létre ily módon a megegyezés, akkor egy építőipari választott bíróság rövid határidővel döntene, jelezte többek között az alelnök.
Az építési szabályozás egyik kulcs-problémája a hosszú engedélyezési idő, ami több, mint 200 nap átlagosan, jelezte Árendás Gergely. Ennek következtében marad el évente több százmilliárd forintnyi építés. Az elektronikus ügyintézés gyorsíthatná ezt a folyamatot, illetve több, mint kéttucat hatóság jogkörét is tisztázni kellene.
MTI
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: építőipar, felszámolás, ingatlanfejlesztő, lánctartozás