Megoldásra vár a lakáspiaci helyzet

A lakáspiac, valamint az állam egyik legfontosabb, megoldásra váró problémája a nem szerződésszerűen teljesítő jelzáloghitelek ügye. Lássuk, hány nemfizető hitelügylet van, és milyen lehetséges megoldások lennének.

A lakásárverezést tiltó rendelet hatálya április 15-én véget ért volna, vagyis innentől kezdve kilakoltathatták volna a hitelüket nem fizető és emiatt a lakásukat elveszítő adósokat. A kilakoltatási moratórium meghosszabbítását azonban több civil szervezet is követelte.

Végül módosításra kerültek az árverezési szabályok. A jövőben csak a PSZÁF által ellenőrzött szervezetek végezhetnek ingatlanárverést, s csak az adóhatóság Elektronikus Árverési Felületén. Ajánlatot csak az ügyfélkapun keresztül lehet majd tenni. A licitek a meghirdetéstől számítva három napon át tartanak. Érvényesnek a becsült érték 70 százalékát elérő legmagasabb, az árverés záró időpontjáig beérkezett ajánlat minősül

A jelzáloghitelek törlesztési gondja ma hazánkban mintegy 200 ezer ügyfelet és körülbelül 60 ezer háztartást érint. A Pénzügyi Felügyelet adatai alapján 920 ezer jelzáloghitelből 738 ezret fizetnek a hitelfelvevők késedelem nélkül. Vagyis 196 ezer lakossági jelzálogkölcsön van, melyet az adós nem szerződésszerűen törleszt – bár ezek nagyobb része nem haladja meg a 90 napot. A 90 napot meghaladó késedelmes kölcsönök száma hozzávetőlegesen 63 ezer, tehát ennyi embert érinthet az árverezés veszélye. Konkrét végrehajtási szakaszban körülbelül 20 ezer lakás van.

Ezt a problémát gazdasági oldalról is érdemes megközelíteni, hiszen a problémásnak nevezhető ingatlanállomány mostanra olyan méretet ért el, amit gazdaságilag is kezelni kell. Hiszen a mintegy 60 ezer lakóingatlan úgymond piacra kerülése jelentős mértékben kihatna a lakáspiacra, s a lakástulajdonosokra is. 2009-ben hozzávetőlegesen 110-120 ezer adásvétel történt, ami azt mutatja, hogy 60 ezer lakás elárverezésének nemcsak a lakásárakat tekintve lenne beláthatatlan következménye, hanem a kivitelezés is gondot okozna.

Sőt a lakáspiac recessziója 2010-ben még az árverések nélkül is folytatódna. Az FHB Bank Lakásárindexének előrejelzése szerint idén mintegy 10%-kal mérséklődnek az ingatlanárak. A lakásárak csökkenését a tömeges árverések csak tovább fokoznák. Így a mostaninál is nehezebb helyzetbe kerülnének az ingatlantulajdonosok, az ingatlanfejlesztők, s tulajdonképpen a hitelnyújtó pénzintézetek is.

Az árverező cégek adatai szerint tavaly a végrehajtási eljárásban részt vevő ügyeknek csupán a kisebb része, azaz néhány ezer ingatlan került az árverező cégekhez, s ezen belül a ténylegesen árverezésre került ingatlanok aránya 5-13%-ot tett ki.

Megoldásként már felmerült többször az a javaslat is, miszerint a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek ingatlanait az önkormányzatok vásárolják meg, melyeket aztán lakóik önkormányzati bérlakásként használhatnának. Ennek kivitelezése is van elvileg lehetőség, azonban a gyakorlatban az önkormányzatok nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy élni tudjanak elővásárlási jogukkal.

Lehetséges megoldásként felmerült már egy ingatlanalap létrehozása is. A bajba került hitelesek lakásai az állam és a pénzintézetek közös tulajdonában lévő ingatlanalapba kerülnének, a benne lakók pedig bérlőként élhetnének ott a továbbiakban. Így elkerülhető lenne, hogy óriási tömegek maradjanak fedél nélkül, valamint a lakáspiacra sem kerülne még több értékesítésre váró ingatlan.

Hasonló bejegyzések:

• Nő az árverezésre kerülő ingatlanok száma

• Ingatlan árverés: Április 15-ig tilos

• Közeleg a lakáspiaci mélypont

• Kilakoltatási moratórium: Meghosszabbodhat szeptember 30-ig

• Ingatlan árverés: a bankoknak nem érdekük

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!