Meghosszabbításra kerül a földvásárlási moratórium

Az Európai Bizottság még idén áldását adja a jövő év májusában lejáró magyarországi földvásárlási moratórium 3 évvel való meghosszabbítására. Az EB hamarosan, még 2010-ben elfogadja azt a hazai kérelmet, hogy Magyarország a hét évig tartó átmeneti időszak lejárata után is további 3 esztendeig korlátozhassa a külföldiek termőföld vásárlását.

Magyarország az új európai uniós államok közül elsőként kérelmezte a földvásárlási moratórium hosszabbítását. Ezt az Európai Bizottság belső piacért felelős főigazgatósága a tőke szabad áramlásának szempontjából megvizsgálta és elbírálta. Az újonnan csatlakozott államok közül további hat ország csatlakozási szerződése magába foglalja a 3 éves hosszabbítás lehetőségét, ám közülük csupán a csehek nem szeretnének élni e lehetőséggel.

A hazai csatlakozási szerződésben a 7+3 év eleve egy kialkudott lehetőség volt, így tulajdonképpen egy opció lehívásáról van csupán szó.

Brüsszelt valószínűleg az is befolyásolta a pozitív döntésben, hogy a nyugat-európai befektetők és agrárvállalkozások oldaláról nem nehezedett erős nyomás a hosszabbítás elvetésére. Jól tájékozott források szerint a földügy egyike volt a hazai kormány prioritásának, melyeket a magyar miniszterelnök még a júniusi brüsszeli találkozón a bizottság elnökének, Manuel Barrosonak a figyelmébe ajánlott.

Ugyanakkor az EB egy tavalyelőtt közzétett jelentésében még a 7 év lejárata után ezen átmeneti időszak kifuttatása felé hajlott, mert úgy vélte nincsenek gazdasági okai a földtulajdon-szerzési moratórium meghosszabbításának. Brüsszel ugyanis úgy véli, hogy a mezőgazdasági szektor megnyitása az agrárium és a vidéki régiók fejlődését eredményezheti.

A magyar kormány a benyújtott kérelméhez részletes érvelést mellékelt. A főérvek egyike az volt, hogy a földárak nagymértékű növekedésének ellenére a nyugat-európai termőföldek ára jelenleg is többszöröse a magyarnak, vagyis fennáll annak veszélye, hogy a magyarországi földeket a külföldiek olcsón felvásárolják. Szintén lényeges indok volt, hogy a hazai gazdák támogatási szintje nem éri el a régi uniós tagállamokét, emiatt piacnyitás esetén nem lenne azonos a versenyhelyzet. A korlátozások fenntartását indokolná a kis birtokra épülő hazai birtokszerkezet is.

Hasonló bejegyzések:

• Kilakoltatási moratórium – Nézzük a számokat

• Jelentős fellendülés várható a földpiacon

• Kilakoltatási moratórium: Meghosszabbodhat szeptember 30-ig

• Hatalmas lakásár-változás az ingatlanpiacon

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!