A lakáspiacon jelenleg élénk érdeklődés mutatkozik, de sokak számára a lakásvásárlás egyelőre csupán terv marad a szükséges saját erő hiánya miatt. Az elmúlt években ugyan szinte önerő nélkül is lehetett ingatlanhoz jutni, ám a pénzügyi válság miatt a bankok szigorították hitelezési feltételeiket, így jelenleg legalább 20 százalékos saját erő szükséges a lakáshitel igényléséhez. De mit tehet az, aki nem rendelkezik ekkora összeggel?

A kevés saját erővel rendelkezők lakáshoz jutását nagymértékben megnehezítette az állami támogatások 2009. július 1-től való felfüggesztése. Sokak számára éppen a lakásvásárlási kedvezmény jelentette a saját erőt a lakáshitel felvételénél. A felfüggesztés feloldása a közeljövőben nem várható, így a lakásvásárlóknak egyéb forrást kell találni.

Némelyek abban látják a megoldást, hogy hiányzó önerejüket egy másik, szabad felhasználású személyi hitel felvételével szerzik meg. Ez azonban nem tűnik jó ötletnek, hiszen a két hitel felvételéhez szükséges jövedelmet általában nem tudják igazolni. Amennyiben mégis, akkor a későbbiekben súlyos anyagi terhet róhat rájuk a hiteltörlesztés, hiszen a személyi kölcsön kamata lényegesen magasabb a lakáshitelek kamatánál. Így már a saját erő törlesztése is nehézséget okozhat.

Lehetséges megoldásként szolgálhat egy pótlólagos ingatlanfedezet bevonása. Ebben az esetben nem szükséges saját erő felmutatása, ellenben két ingatlanra kerül jelzálogbejegyzés. Pótlólagos ingatlanfedezetet elsősorban a szülői ház jelenthet. Azonban abban az esetben szabad ilyenbe belevágni, ha a hiteltörlesztés vállalható.

Fiatal párok számára megoldást jelenthet az állami kezességvállalás mellett nyújtott fészekrakó hitel is, amellyel szintén csökkenthető az önerő nagysága. Problémát jelenthet azonban – csak úgy, mint megelőlegező szocpol esetén – a kapcsolat megromlása. Ilyen esetben általában nincs lehetőségük arra, hogy egymás tulajdonrészét megvegyék, így értékesíteni kell az ingatlant, ami veszteséggel is járhat.

Ha néhány év múlva tervez valaki lakásvásárlást, akkor érdemes valamely előtakarékossági megoldást választani, ugyanis a havonta befizetett megtakarítási összegre 30 százalékos – maximum évi 72 ezer forint – állami támogatás jár. Ez a megtakarítási forma azért is előnyös lehet, mert nem csupán lakásvásárlásra, hanem bármely lakáscélra fordítható, sőt akár banki lakáshitel is kiváltható vele.

Lakásszerzés egyik formája lehet a lakáslízing is, de ehhez is szükség van önerőre. Lakáslízing előnye, hogy nincsen felső életkorhatár, terhelt ingatlan lízingje sem jelent problémát, illetve a lakás lízingátvállalással értékesíthető is.

A pénzügyi válság óta a költözni szándékozók közül egyre többen kényszerülnek albérletbe a megszigorított hitelfeltételek miatt. Az albérletek ára nem emelkedett az előző évekhez képest, ami az egyre nagyobb kínálatnak köszönhető. Budapesten 50 ezer forinttól, egyéb településen már 30 ezer forinttól elérhető az albérlet. Hátránya, hogy a bérleti díj sajnos nem a saját lakás törlesztését fedezi.

Mivel egyre nagyobb a kiadó lakások iránti érdeklődés, valamint nehezebbé vált a hitelfelvétel is, egyre aktuálisabbá válik a nyugaton már bevált, de hazánkban még kezdeti stádiumban járó bérlakás építési program.