A gazdasági válság két részről is érintette az ingatlanok iránti keresletet: egyrészt az elbocsátások miatt csökkent a háztartások reáljövedelme, másrészt a bankok drágították hiteleiket. A lakóingatlanok árcsökkenése viszont idén lassulhat, bár még így is jó a lakásvásárlók alkupozíciója- tudhatjuk meg mindezt az FHB Lakásárindex elemzéséből.

A hazai lakáspiacon továbbra is visszaesés tapasztalható az FHB-index tavaly harmadik negyedévi felmérése alapján: a megelőző év ugyanezen időszakához képest 8,3 százalékos árcsökkenés mérhető, a lakások ára a 2005. év végi szintnek megfelelő.

2009. második negyedévében egy kisebb mértékű emelkedés figyelhető meg, ami azzal magyarázható, hogy az állam által nyújtott lakásvásárlási kedvezmény felfüggesztése miatt sokan előrehozták későbbre tervezett ingatlanvásárlásukat. A harmadik negyedévben tovább csökkentek az árak, ennek eredményeképpen a 2008. óta tartó periódusban már 10 százalékos ármérséklődés mérhető. A lakásárindex a harmadik negyedévben 179,10 értékű.

A csökkenő kereslet következménye a visszaeső lakáspiaci forgalom. A lakást kínálók áralkalmazkodásában azonban felgyorsulás tapasztalható. Az új lakóingatlan építések száma tavaly visszaesett, a lakásprojektekben pedig nőtt az eladatlan új ingatlanok száma.

A felmérésből kiderül, hogy az elmúlt tíz évben az ország keleti részén lévő városokban (Békéscsaba, Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok) az áltagosnál nagyobb mértékű, míg a nyugati részen (Győr, Kaposvár, Sopron, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg) alacsonyabb mértékű áremelkedést figyelhettünk meg.

Továbbá megállapítható, hogy a vidéki településeket jelentősebb mértékben érintette a csökkenés. A lakáspiac a kisebb városokban és falvakban lelassult, majd több helyen meg is állt, aminek nem csak a kereslet hiánya, hanem a kínálati rugalmatlanság is az oka. A nagyobb településeken, illetve városokban ugyancsak tapasztalható csökkenés, de a kereslet iránya is megváltozott: nagyobb a kereslet az olcsóbb lakások iránt, a minőségi elvárások azonban növekednek.

A családi házak piacán nagyobb a tranzakciószám mérséklődése, mint társasházi lakások esetén. A lakások tekintetében az áralku mértéke nőtt, ami miatt a lakásárakban bekövetkezett átlagos csökkenés nagyobb a családi házak áreséséhez képest.

Az idei évre átlag 9 százalékos áresést jósol a bank. Összességében megállapítható, hogy a reáljövedelem csökkenésével a kereslet is csökken, valamint a lakásépítések számában is további visszaesés várható. 2010-ben árak tekintetében várhatóan a kínálati oldal is erőteljesebben alkalmazkodik. Az árak csökkenése többlépcsősen zajlik és addig fog tartani, amíg a kereslet fel nem élénkül. A lépcsőzetesség az ingatlantípusok közti különbségből adódik.