Kilakoltatási moratórium – Nézzük a számokat

Míg 7 éve a lakáspiaci tranzakciók száma elérte a 270 ezret, addig 2009-ben már csupán 90 ezer használt és újépítésű lakóingatlan cserélt gazdát. Mivel az adásvételi szerződések számát tekintve a lakáspiac a harmadára szűkült, kérdés, hogy milyen következményei lennének annak, ha feloldásra kerülne a kilakoltatási moratórium és használt lakások tízezrei zúdulnának a piacra.


A Nemzetgazdasági Minisztérium Otthonteremtésért és Építésgazdaságért felelős főosztályvezetője, Csider László előadást tartott a jelenlegi lakáspiaci helyzetről. Elmondta, hogy a válság óta a kereslet folyamatos csökkenése tapasztalható, számos eladatlan lakóingatlan ragadt a piacon, nagymértékben csökkent a kiadott használatbavételi- és építési engedélyek száma, ám jelentős mértékben emelkedtek a korábbi vissza nem térítendő állami támogatásokkal kapcsolatos visszaélések. A használatbavételi engedélyt szerzett lakóingatlanok száma 6 éve még 43.913 volt, ami 2009-re 31.994-re mérséklődött. 2010. szeptember végéig csupán 13.340 használatbavételi engedély és 14.188 építési került kiadásra, ami 35 illetőleg 37 százalékos visszaesés a 2009-es év ugyanezen időszakához viszonyítva.

Hazánkban ugyan mennyiségi lakáshiány nincsen, azonban minőségi annál inkább. Sok a rossz energetikájú ingatlan, elég csak a házgyári technológiával készült lakótelepekre gondolni. A bérlakás-állomány hozzávetőlegesen 8 százalékra tehető, ami jóval kevesebb az uniós átlagnál (40-50 százalék). Magyarországon alacsony a mobilitás, vagyis a lakosság nem szívesen költözik. A bérlakást sokszor összekeverik a szociális bérlakásokkal. Budapesten kerületenként is jelentős eltérések tapasztalhatók: míg a XIII. kerületben mintegy 9 ezer bérlakás található, addig a XXIII. kerületben a bérlakások száma 100 alatt van.

Elkeserítő, hogy a több mint 90 napos késedelemmel rendelkező hitelesek száma eléri a 100 ezret, s összes tartozásuk meghaladja a 600 milliárd forintot. A háztartások egyre nehezebben tudják kiegyenlíteni közüzemi és közös költségeiket illetve a megemelkedett havi törlesztéseket.

A vissza nem térítendő állami támogatások nagy része tavaly július 1-től ugyan megszűnt, ám a korábbi szerződésekhez kapcsolódóan még hosszú évekig terhet jelentenek a költségvetés számára. A jövő évi költségvetésben ilyen célokra 126 milliárd forintot irányoztak elő.

Az állam feladata, hogy kezelje a lakhatási és otthonteremtési problémákat, ennek irányvonala: új lakások építése, bérlakás program, a lakóingatlanok állományának minőségi javítása, energetikai beruházások.

Az otthonteremtési stratégiában lényeges szempont a tervezhetőség és a fenntarthatóság. Össze kell hangolni az egyes politikákat: lakhatás, építőipar, szociálpolitika, foglalkoztatás, energiagazdálkodás, környezetvédelem. Szem előtt kell tartani a költségvetés teherbíró képességét, valamint szükség van a tulajdonszerzés támogatása valamint a bérlakás program kiterjesztése közötti egyensúlyra. Kiemelt szerep jut a lakás-előtakarékosságra, az öngondoskodásra, ugyanakkor cél a vállalkozókkal és az önkormányzatokkal való szorosabb együttműködés is.

Középtávon a kormány célja a magyarországi, mintegy 4,3 milliós lakásállomány egy százalékának megújítása, ami évente 40-50 ezer új lakásépítést jelent, valamint először évi 100 ezer, majd 150-200 ezer lakóingatlan felújítása, beleértve a panelházakat, bérházakat és családi házakat is. A bérlakások állományának évi 5-10 ezerrel történő bővülése ugyancsak cél.
Az otthonteremtési program eszközei között az alábbiakat említhetjük meg: lakás-előtakarékosság, szja-kedvezmények, adócsökkentés.

Hasonló bejegyzések:

• Az új otthonteremtési program legfontosabb elemei

• Kilakoltatási moratórium: Meghosszabbodhat szeptember 30-ig

• Jelentős visszaesés a kiadott használatbavételi és építési engedélyek számában

• Visszaesés a használatbavételi engedélyt kapott lakások számában

• A lakáspiac idei adatai októberig

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!