Az elmúlt időszakban egyre erősödnek azok a várakozások, melyek nyomán a magyarországi földpiac megmozdulása várható. Ennek oka a 2011. elején lejáró derogáció, ami felerősítheti a külföldi befektetők tőkeerős keresletét.

Annak ellenére, hogy az utóbbi években emelkedés tapasztalható a hazai földárakban, az uniós taggá válástól várt látványos áremelkedés és forgalomélénkülés elmaradt. Emiatt a fejlettebb uniós tagállamok földárai továbbra is magasabbak a hazai földáraknál, és csak lassú árfelzárkózásra lehet számítani.

Az árak legutóbbi növekedése tavalyelőtt ősszel, a válság hatására kezdődött: ettől kezdve mintegy 30-40%-kal emelkedtek a földárak és ezzel 600-800 ezer forint/ha átlagárat értek el. Ez az árszint harmada az ausztriai, negyede az olasz áraknak és csupán nyolcada a dán földáraknak. Ez az átlagár jellemezte a 2009-es évet is, amiből az a következtetés vonható le, hogy egy jelentősebb hír hatására hirtelen megemelkednek az árak, majd a legközelebbi jelentős eseményig változatlanok maradnak.

A földek iránti kereslet azonban nem erősödött 2009-ben sem. A külföldi befektetők mintegy tíz esztendeje nem vásárolnak, inkább a korábbi befektetések megtartása vagy eladása jellemző. Elsősorban a magyar vállalkozói réteg, valamint a megerősödött agrárgazdálkodók érdeklődése tapasztalható. Az elmúlt években azonban folyamatosan kiegyenlítődtek az egyes országrészek közötti árak. Jelenleg egy győri, miskolci vagy szegedi szántó között már nem jellemző a kétszeres árdifferencia.

Azoknál a földeknél, melyek területe 10 hektárnál kisebb – ilyen egyébként a területek ¾-e – a földár sosem éri el a hektáronkénti 1 millió forintot. Ellenben – ugyan ritkának mondható – de az 50-100 hektár közötti vagy annál nagyobb földterületek ára még a 2-3 millió forintot is elérheti hektáronként. Ennek oka az alacsony kínálat, a földeknek mindössze 10 százaléka ekkora méretű.

Vajon mi várható a földpiacon a 2011. év tavaszán lejáró derogáció után, amely nem tette lehetővé a külföldiek földvásárlását? A szakemberek várhatóan mindent meg fognak tenni a derogáció meghosszabbításáért, ami legfeljebb további három évre kérhető, de ez valószínűleg nem lesz sikeres, ugyanis az unión belül szabad tőkeáramlás érvényesül, ami a földtulajdon esetében is érvényes, ugyanakkor hazánk már részesült egy hétéves kivételben. Továbbá az elmúlt hat év alatt nem sikerült olyan erős érveket találni, aminek következtében az unió részéről esetleg meghosszabbítható lenne a kivételezés hazánk esetében.

Ami a külföldiek földvásárlását illeti: a letelepedett uniós gazdálkodók számára lehetséges vásárlás nem jelentős mértékű: még az 1000 hektárt sem érte el 2005 és 2008 között. Ha a külföldi földvásárlók élnek elővásárlási jogukkal, akkor szerepük a földhasználatban megnövekedhet.

A külföldi érdekeltség jelentős a Nyugat-Dunántúlon, a Dél-Dunántúlon, valamint az Észak-magyarországi területeken. Az agrártárca felmérése alapján 2008-ban a magyarországi összes termőföld forgalma – örökléssel együtt – 212,5 ezer hektárra tehető, ami a teljes termőföld terület 2,7%-át jelenti.