A használt lakóingatlanok árának tavalyelőtti jelentős mértékű csökkenését követően tavaly már lassult az áresés. A csökkenés nem érte el az évi 2%-ot. Az új építésű lakások piacán azonban éppen fordítva, 2010-ben volt nagyobb áresés (6%). Mindemellett Magyarország különböző területein teljesen elérő ingatlanpiaci folyamatok zajlottak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az egyes részpiacok eltérő érzékenységűek.
Tavalyelőtt a két évvel korábbihoz viszonyítva mind a használt, mind az új lakások piacán mintegy 7%-kal értek kevesebbet a lakóingatlanok, a bázisul szolgáló 2007-es évhez képest pedig több mint 5%-kal voltak alacsonyabbak a lakásárak. A használt lakások esetében az áresés mérséklődését tapasztalhattuk 2010-ben, míg az új építésű lakóingatlanokat illetően az árcsökkenés erősödött. Ez azzal magyarázható, hogy a recesszió elején az ingatlanfejlesztők jobbára ajándékokkal próbálták csalogatni a vevőket, majd később kezdtek élni az árkedvezmény lehetőségével.
E folyamatban szerepet játszott az is, hogy az ingatlanpiacon a minőségi lakóingatlanok elfogytak, az újabb projektek viszont elmaradtak, s ennek köszönhetően az új építésű lakóingatlanok piacán több, nehezen értékesíthető lakást találhattunk. Ez ugyancsak az árak csökkenését eredményezte.
A 2010-ben értékesített lakóingatlanok száma csökkent, s a lakáspiacra kerülő ingatlanok aránya 4,5%-ról 1,9%-ra esett vissza 2007 óta. Tavalyelőtt a teljes lakásforgalom a 2007-es forgalomnak csupán a felét tette ki. A tavaly értékesített lakóingatlanok adatait még nem sikerült teljes mértékben összesíteni, de valószínűsíthető, hogy a lakáspiac forgalma nem fogja elérni még a 2009-es szintet sem. Főként az új építésű lakások számában tapasztalhatunk jelentős visszaesést: 2010-ben mindössze 4 ezer új lakást értékesítettek.
Az ország különböző részpiacain jelentős különbségeket láthatunk. A piacszűkülés elsősorban a fővárost és a városokat érintette, míg a kisebb települések piacán a forgalom egy minimális hullámot követően nem változott. Jelenleg a községekben és Budapesten közel azonos a tranzakciók száma.
Használt lakásoknál az átlagár hirtelen növekedése a 2010-es illetékszabály módosításának is köszönhető, de emellett némi tiszta áremelkedés is mutatkozott. Majd a lakásárak szintje visszaállít a korábbi értékre, ugyanakkor a tiszta árindex csekély mérséklődést jelzett.
Évek óta megfigyelhető, hogy az értékesítés céljából épülő ingatlanok a fővárosban, a nagyobb városokban, valamint az agglomerációkban koncentrálódnak. Tavaly az új építésű lakóingatlanok mintegy 83%-át a fővárosban, a budapesti agglomerációban, illetve megyeszékhelyeken értékesítették. Tavalyelőtt ez az arány 78%-ot tett ki. 2010-ben a 3151 településből 275-ben egyáltalán nem került sor lakásértékesítésre, további 1000 településen pedig csupán 1-3 eladás történt. 2010-ben országos szinten a lakóingatlanok 1,9%-át adták el. A használt lakások piacán a legmagasabb forgalmat Nyugat-Dunántúlon érték el (2,2%), a legalacsonyabbat (1,4% illetőleg 1,5%-ot) pedig Észak-Magyarországon és Közép-Dunántúlon.
Az új lakások átlagára a tavalyi év első három hónapjában átmenetileg növekedett, majd az összetételhatástól megtisztított lakásárak a második negyedévben tapasztalható kisebb növekedést leszámítva tovább mérséklődtek.
A használt lakóingatlanok átlagára – kivéve a megyeszékhelyeket – 2010-ben már jelzett csekély mértékű emelkedést, ám az átlag négyzetméterárak csupán a községekben és a városokban emelkedtek az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A legerősebbként ismert fővárosi alpiacon, továbbá a megyeszékhelyeken, utoljára 2008-ban emelkedett a használt lakóingatlanok négyzetméterára, azóta azonban csökkenés mutatható ki.
Az új építésű lakóingatlanoknál a négyzetméterárak és az átlagárak egyaránt eltérően változtak a használt piac áraihoz képest. Jóllehet a megyeszékhelyeken hasonlóan alakultak az árak, a fővárosban csak 2010-ben mérséklődött első ízben az új lakóingatlanok négyzetméterára. Az egyes városokban az új építésű lakások piacát a válság okozta általános ingatlanpiaci folyamatok jellemezték, ugyanakkor a falvakban nem csupán a tranzakciószám, hanem az ott eladott néhány új lakóingatlan négyzetméterára is szinte változatlan maradt.
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: agglomeráció, árcsökkenés, ingatlanfejlesztő, lakásértékesítés, négyzetméterár, új építésű lakások