Az építőipar termelése hazánkban tízéves mélypontra zuhant. Ezt a tényt erősítik meg az építőipar júniusi adatai is, valamint arra is utal, hogy a 2010-es év második negyedévi gyenge GDP eredményében is lényeges szerepe van az építőipar mélyrepülésének.
Az építőipar termelési volumene a hatodik hónapban 2,3 százalékkal maradt el az előző hónap szintjétől, s ezzel folytatódott a csökkenés. 2010-ben egymást követően ötödik éve tapasztalható az építőipari ágazat zsugorodása. Az év első felében mintegy 14 százalékkal mérséklődött a termelés a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Az egy éves eredményekhez képest még szembetűnőbb a változás, hiszen mintegy 20 százalékos visszaesést mutatnak a statisztikai adatok. Ebben annak is szerepe van, hogy 2009-en az építőipar sok teljesítményt júniusban mutatott ki, a júliusi ÁFA emelést megelőzve. Ennek köszönhetően lett meglehetősen magas a viszonyítási alap.
Annak, hogy az ágazat teljesítménye az ezredfordulóhoz közeli eredményre süllyedt vissza, több oka is van: a költségvetési megrendelések – az állami túlköltekezés felszámolásával – elapadtak, valamint a 2006-os és 2007-es kiigazítás jövedelemmérséklő hatása erőteljes sokkot jelentett az ingatlanpiacon, továbbá a pénzügyi válságnak köszönhetően tovább csökkentek mind a keresleti mind a kínálati oldal forrásai. Egyértelműen tapasztalható, hogy fentiekkel szemben elenyésző az EU források élénkítő hatása.
Erre a gyenge teljesítményre már lehetett számítani, ugyanis a Statisztikai Hivatal már a GDP adat kapcsán is előre jelezte, hogy a visszaesésben szerepe van az építőipar gyenge teljesítményének is.
Az építőipari szektor válságát előidéző hatások részben gyengülhetnek, ám más hatások tartósnak bizonyulhatnak. A recesszió előtti forrásbőség várhatóan nem tér még vissza egy ideig, sőt a pénzintézetek hitelezési tevékenysége is gyenge maradhat a romló portfólió miatt. Esetleg a deviza alapú lakáshitelek felfüggesztése is keresletcsökkenést eredményezhet. Mindezek ellenére az új szerződések volumene 4,2 százalékkal felülmúlta az előző évi adatokat. Ezen belül az egyéb építmények építésére 12,4 százalékkal, az épületek építésére pedig 3,1 százalékkal nagyobb volumenű szerződéseket kötöttek. Lényeges megjegyezni azonban, hogy ebben az esetben a bázisidőszakot a gazdasági válság mélypontja jelenti, s ehhez viszonyítva nem nagy eredmény a növekedés.
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: gazdasági válság, ingatlan, ingatlanpiac, lakáshitel, pénzügyi válság, Statisztikai hivatal