A gazdasági válság hatására fellendülésnek indult az albérleti piac. Ezt erősíti az egyre szigorúbbá váló hitelfelvétel, a lakáspiaci pangás, valamint a most kezdődő tanév is. A nehéz helyzetbe került lakáshitelesek számára ugyanis megoldást jelenthet, ha lakóingatlanukba bérlőket fogadnak.
A fővárosi és a vidéki – felsőoktatási intézménnyel rendelkező – városokban elsősorban olyan albérletek iránt mutatkozik érdeklődés, melyek az egyetemekhez, főiskolákhoz közel találhatók, több hallgató számára is kiadók, valamint kedvező árfekvésűek. A fővárosban az albérletek négyzetméter ára 1000-2000 forint között mozog, vidéken ennek körülbelül a fele, illetve kétharmada az ár. Budapesten főleg az 50 négyzetméteres lakások keresettek, melyek bérleti díja 50-60 ezer forint, míg ugyanez a vidéki városokban 30-40 ezer forintba kerül.
A válság hatására tehát nőtt a bérelhető lakóingatlanok iránti igény, a lakáspiac a kínálati piac irányába mozdult el, emiatt egy kisebb mértékű áresés következett be. A törlesztési nehézséggel küzdő devizahitelesek – lakásvásárlók hiányában – megpróbálják kiadni ingatlanaikat. Sokan arra kényszerülnek, hogy – amennyiben lehetséges – maguk mellé veszik az albérlőket, amire a megemelkedett költségek csökkentése miatt kényszerülnek.
Az augusztus általában hoz némi fellendülést az albérletek piacán, hiszen ekkor kerülnek nyilvánosságra a felvételi ponthatárok a felsőoktatási intézményekben, s megkezdődik a harc a legkedvezőbb albérletekért.
A kiadott ingatlanok esetén jelenleg többféle adózási mód is létezik attól függően, hogy miként kerülnek elszámolásra a költségek. A jelenlegi kormány 29 pontja tartalmazza az egyszerűsítés szándékát annak érdekében, hogy a lakását kiadó személynek ne kelljen vállalkozóvá válnia.
A lakóingatlanok vételára most elég alacsony ahhoz, hogy az ingatlanvásárlás hosszú távon jó befektetésnek bizonyuljon.
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: albérlet, bérleti díj, devizahitel, gazdasági válság, hitelfelvétel, ingatlan, ingatlanvásárlás, lakóingatlan, válság