Devizahitelek szigorítása: Nem támogatják az MNB javaslatát

A hazai lakosság az elmúlt évek során elsősorban devizában vette fel hiteleit. Jelenleg mintegy 1,7 millió magyar háztartásnak van deviza alapú hitele. Ezeknek a hiteleknek közel 60 százaléka CHF alapú. A kereskedelmi bankok mellett egyre több olyan pénzügyi vállalkozás is működik, amelyek szintén a devizahitelezést preferálják és akár BAR-listásoknak is nyújtanak hitelt.

Az MNB szerint a deviza alapú hitelezés több területen is kockázatokat hordoz. Egyedi szinten a devizahitelezés legkiemelkedőbb veszélyforrása a kockázatok nem megfelelő megítélése. Ennek köszönhetően a hazai háztartások túlzott mértékben adósodtak el és nem rendelkeznek megfelelő tartalékkal az árfolyam vagy a hitelkamatok emelkedése esetén. Ha ezeket a kockázatokat összeadjuk, akkor jelentősen emelik az ország külső finanszírozási költségeit és ennek következtében a sérülékenységét is. Simor András jegybankelnök állítása szerint azért, hogy néhány év múlva az ismét bővülő likviditás után ne ismétlődhessen meg a magyar devizahitelesek hasonló helyzetbe kerülése, most kellene szigorítani a felételeket.

„A GDP 34 százalékát adja a lakosság devizahitelek állománya, ami közvetlen akadálya a forint alapkamatának csökkenésének” – jelezte a jegybankelnök, és azt is megjegyezte, hogy ma már a hazai háztartások hiteltörlesztésre fordított kiadása a jövedelmek 13 százalékát teszik ki. Ez az arány nyugat Európában 2006-ban 10,5 százalék volt.

Amennyiben az MNB javaslatai hatályba lépnének, az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők nehezebben jutnának a jövőben lakáshitelhez, köszönhetően annak, hogy az eddigieknél szigorúbb feltételeknek kellene megfelelni a hitelbírálat során. lenne az elbírálás. Törvényileg lenne korlátozva, hogy ki mekkora hitelt vehetne fel. 250 ezer forint alatti nettó kereset esetén forint alapú hitel csak akkor lenne igényelhető, ha a hitelek havi részletei nem lennének magasabbak, mint a fizetés 30 százaléka. Deviza alapú hitelek esetében a vállalható törlesztőrészlet még alacsonyabb lenne.

Az autóhitelek területén a tervezet olyan jelentős változásokat eredményezne, hogy a Lízingszövetség elnöke szerint teljesen megállna az autóhitelezés Magyarországon. A tervezet egyik eleme 5 évben maximalizálná a hitelek futamidejét, és a vásárlás esetén minimum 20 százalékos saját erő lenne az előírás.

Erdei Tamás szerint Simor javaslata megkésett; a múltat már nem lehet kezelni. A saját erő, az ingatlanérték/hitel arány korlátozásával egyetértenek, de azt nem tartják elfogadhatónak, hogy központilag szabályozzák, hogy a rendelkezésre álló jövedelem mekkora része legyen fordítható törlesztésre.

Hasonló bejegyzések:

• Ingatlanpiac – a devizahitelek korlátozása súlyos következményekkel járna

• Ingatlanárverések sem mennek Romániában

• Többszázmilliós csalás osztrák hitelekkel

• Tulajdoni lap – 2010-től papír alapon drágább, elektronikusan olcsóbb

• Lakásárindex indult

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!