Az otthonteremtés lehetőségei

A vissza nem térítendő állami támogatások 2009. július 1-től való felfüggesztése, valamint a hitelfeltételek szigorítása miatt jelenleg még nehezebb saját lakáshoz jutni, valamint a családok lakhatási problémáit megoldani. A szakértők erre vonatkozó javaslatai az öngondoskodás ösztönzésére, az indirekt, vagyis adókedvezmény alapú támogatásra, továbbá a szükséges bérlakás állomány létrehozására vonatkoznak.

A korábban megszokott támogatási formáktól eltérő módszerek kidolgozásán fáradoznak a szakemberek. Az otthonteremtés problémáját főként indirekt, vagyis adókedvezményen alapuló, továbbá az öngondoskodást ösztönző támogatási rendszer által kívánják megoldani, ám nem feltétlenül cél a saját tulajdon létrehozása.

Ebben a támogatási rendszerben az államnak ösztönző, szabályozó szerepe lenne, de a finanszírozásban nem vállalna szerepet. Ugyanis az állami támogatások korábban is költségvetési problémákat vetettek fel, s végül e kedvezmények megszüntetéséhez vezettek. A korábbi támogatási formák visszaélésekre is lehetőséget adtak, éppen ezért a szakértők különösen lényegesnek tartják, hogy a jövőben kizárólag az eltartott gyermekek számától és jövedelemtől függő támogatást lehessen csak igényelni, miközben fontos szerepet szánnak a saját erő képzésére, valamint a felelősségvállalásra.
Továbbá fontosnak tartják, hogy energiatakarékos lakások kerüljenek kialakításra, ugyanis a lakásfenntartás nem kevés terhet ró a háztartásokra.

Az egyik legfontosabb célkitűzés a gyermeket vállaló fiatalok otthonteremtésének támogatása, mely támogatás több elemből állna. Az egyik alapelem az előtakarékoskodás ösztönzése, támogatása, amely több formában is megvalósulhat: a cafetéria rendszerébe olyan elem kerülne beépítésre, ami hasonló a munkáltatók jelenlegi nyugdíj, vagy egészségpénztári hozzájárulásához, ám a cél a lakás előtakarékosság lenne.

A második elemet az úgynevezett gyermekvállalás ösztönző program alkotja, mely kétféle formában valósulhatna meg: direkt módon, azaz pénzbeli támogatásként, mely összegre a szülők az első gyermek megszületése után lennének jogosultak. A másik módszer indirekt: adókedvezmény formájában jelenne meg, mely támogatás a második, illetve harmadik gyermektől kezdve emelkedne, de mértékét befolyásolná a háztartás jövedelme. Ez a támogatási forma is csak azok számára lenne elérhető, akik minimum két éve előtakarékoskodnak.

A lakáshoz jutási rendszer harmadik eleme a hitelfelvétel lenne, elsősorban az előtakarékoskodáshoz kapcsolódóan, kedvező kamattal rendelkező forinthitel formájában.

A támogatási rendszer nyújtotta előnyöket azonban nem minden lakásvásárló tudja kihasználni jövedelmi vagy szociális helyzetük, valamint életkoruk miatt, ezért a szakértők nagy hangsúlyt fektetnek a bérlakás rendszer kialakítására is.

Az életpályájuk elején lévő személyek otthonteremtését és gyermekvállalását az úgynevezett fecskeházak létrehozása segítené elő, melyekben egy bizonyos ideig lakhatnának a támogatott személyek. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők számára – osztrák modell alapján – a limitált nyereségű bérlakások, a nehéz szociális helyzetben lévők számára pedig a közműtarifa és a szociális bérleti díj kialakítása jelenthet lakhatási megoldást.

Szakértők számításai szerint a limitált nyereségű lakások havi 800-1000 Ft/négyzetméter áron lennének elérhetők. Ez egy 40 négyzetméteres bérlakás esetén azt jelenti, hogy a bérleti díj várhatóan 40 ezer forint alatt lenne.

Hasonló bejegyzések:

• Ingatlanpiac: Mi történt 2009-ben?

• Lakást venne, de hiányzik a szükséges önerő?

• Hitelpiac: Mi várható 2010-ben?

• Közeleg a lakáspiaci mélypont

• Kilakoltatási moratórium: Meghosszabbodhat szeptember 30-ig

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!