Az MNB kvótát javasol a bedőlt hitelek mögötti ingatlanok értékesítésére

A kilakoltatási moratórium lejártával szembe kell néznie a lakáspiacnak azzal a problémával, hogy jelenleg a moratórium több lakást tart vissza, mint amennyit egy év alatt értékesíteni szoktak az utóbbi időben Magyarországon. A Magyar Nemzeti Bank egy olyan kvótarendszer bevezetését javasolja, ami szabályozná az egyszerre piacra kerülő ingatlanok számát. Ha ugyanis az összes bedőlt hitel mögötti ingatlan egyszerre kerülne a piacra, az az ingatlanárak további esését eredményezné.

A javaslat lényege, hogy a bankokra vonatkoztatva egy olyan kvóta kerülne meghatározásra, ami szabályozná, hogy adott időszakban hány ingatlan kerülhet értékesítésre, így évekre elhúzódhatna a bedőlt hitelesek ingatlanjainak értékesítése, tehát a piac fel tudná venni az ingatlanokat anélkül, hogy azok ára tovább essen.

A moratóriumok már most is sok problémát okoznak a piacon. Jelenleg érvényben van egy árverezési és egy kilakoltatási moratórium. Ez utóbbi okozza a nagyobb problémát.

Egyrészt a moratórium hatására egyre több ember hihette azt, hogy a hitel vissza nem fizetésével nem érheti komoly kár, azaz nem veszítheti el az ingatlanát. Ez pedig a fizetési morált rontotta. Másrészt a bankoknak is bizonytalanságot okozott, hogy kérdésessé vált az általuk adott ingatlanfedezetű hitelek fedezetének realizálása. Másodlagos hatásként jelentkezett, hogy az ingatlanpiacon kivárásra ösztönözte a vásárlókat, mivel mindenki arra várt, hogy az egyre jobban felhalmozódó lakások egyszerre történő piacra kerülésével majd a moratórium lejártával olcsóbban tud ingatlanhoz jutni. Ezek miatt a Magyar Nemzeti Bank elemzői már többször felhívták a figyelmet arra, hogy a moratórium már eddig is sok kárt okozott a gazdaságnak, így annak fenntartása csak tovább fokozza a bajt, ami így már nagyobb probléma, mint aminek megoldása a moratórium eredeti célja volt.

A Magyar Nemzeti Bank jelentés kitér arra is, hogy a moratórium feloldása utáni időszakra vonatkozó kvóta kialakításánál érdemes figyelembe venni, a különböző helyzetben lévő térségek sajátosságait is és kellően rugalmasnak kell lennie. Egyrészt a kvótának elsősorban azt kellene meghatároznia, hogy hány ingatlant lehet egy adott időszakban és adott területen belül értékesíteni, így a bankok maguk dönthetik el, hogy mely ingatlanokat értékesítik. A bankoknak ezáltal szabad kezük lenne abban, hogy a meghatározott darabszámon belül a nagyobb, vagy a kisebb értékű ingatlanok értékesítését végzik el. Másrészt vannak olyan régiók, ahol nem szükséges a kvóta bevezetésére, hiszen például a főváros ingatlanpiaca van akkora, hogy gond nélkül tudja kezelni az összes bedőlt hitel mögött álló ingatlan értékesítését is. Azt is érdemes figyelembe venni, hoyg a drágább ingatlanokra nem kell, hogy vonatkozzon a kvóta, hiszen azok száma eleve kevesebb, ráadásul azoknak az ára inkább tartotta magát eddig is. Látható ugyanis, hogy a válság főleg a kisebb értékű ingatlanok árára volt hatással, azok ára csökkent leginkább.

Arra is felhívják az elemzők a figyelmet, hogy a kvótarendszert úgy kell kialakítani, hogy ne csak azt vegyék figyelembe, hogy a hirtelen piacra kerülő ingatlanok ne törjék le az ingatlanárakat, hanem arra is figyelemmel kell lenni, hogy a lakások értékesítése és így a bankok portfóliójának kitisztítása kellően gyorsan megtörténhessen.

Hasonló bejegyzések:

• Bedőlt ingatlanok értékesítése: alacsony a kereslet

• Ingatlanpiaci szakértők javaslatai a bedőlt hitelesek problémáinak megoldására

• Bedőlt hitelek: Emelkedhet a számuk

• Jobbikos javaslat a hitelesek problémáinak megoldására

• Ennél lejjebb a moratórium miatt sem mennek az ingatlanárak

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!