Az életjáradék hatása az ingatlanpiacra

Az életjáradék program 2005-ben indult Magyarországon. Jelenleg három szereplője van: a Hild az OTP és az FHB.

A Hild kezdett 2005-ben tevékenykedni elsőként ezen a piacon. 2006 -ban őt követte az OTP Életjáradék Zrt., majd az FHB Életjáradék Zrt. 2007-ben lépett a piacra. A alapot az a 2 millió nyugdíjas adja, akik 1,2 millió háztartásban élnek. Természetesen nem minden öregségi nyugdíjassal számolhatnak az életjáradékkal foglalkozók.

Nagyjából 10% azoknak az aránya, akinek nincsenek rokonaik, vagy legalább két ingatlan tulajdonosai. Hiszen ők vállalják fel azt, hogy ingatlanukért cserébe hátralévő éveikben járadékot kapjanak. Ez nagyjából 100-120 ezer lakást, vagy házat jelent, ha az ingatlanpiac oldaláról közelítünk a kérdéshez.

Jelenleg a három szolgáltatónak nagyjából hatezer ügyfele van. Ebből is látszik, hogy van még fejlődési lehetőség ebben a szegmensben.

Az életjáradékok piacát segíti, hogy az idős emberek még akkor sem szívesen költöznek ki saját tulajdonú ingatlanukból egy kisebb, könnyebben fenntarthatóba, ha a fenntartás költségei már meghaladják a lehetőségeiket. Ilyenkor jó megoldás az életjáradék program, hiszen így a az idős ügyfél élete végéig lakhat a megszokott falak között.

Az utóbbi időben az életjáradékok piaca is beszűkült. Jellemzően 10-15 éves intervallumban kell gondolkozni egy ilyen konstrukciónál. Az ingatlanpiaci válság hatására az ingatlanárak csökkentek. Azonban nagyon kockázatos lenne a mai árak alapján meghatározni a járadékot, mivel egy esetleges áremelkedés után sok idős ember mondhatná azt, hogy átverték, ami hatalmas presztízsveszteséget jelentene az életjáradékot adó intézet számára. Ez pedig életveszélyes egy olyan piacon, ahol a bizalom a legfontosabb az ügyfelek szemszögéből. Ám 15 évre előre jósolni az ingatlanárat manapság szinte lehetetlen.

Annak ellenére, hogy az átlagos életkort tekintve egy ilyen szerződés megtérülése 15 év körül van, már megjelentek az első ingatlanok, nem meglepően elsősorban a Hild részéről a piacon.

Maga a lakásállomány nem egységes, bár jellemzően fővárosi ingatlanokról van szó. A Budapesti lakások mellett, amik az összes ingatlan 3/4-ét adják, az ingatlanok közt található a főváros agglomerációs területéről és vidéki nagyvárosokból is ingatlan. Ám még a fővárosi ingatlanállomány is nagyon vegyes képet mutat: a panellakástól a belvárosi lakáson keresztül a budai villáig található itt mindenféle ingatlan. Maga a Hild nagyjából 60 lakást kínál eladásra. Míg a fővárosban maga a Hild foglalkozik a lakások értékesítésével, addig vidéki városokban az értékesítéshez helyi ingatlanirodák segítségét is igénybe veszik.

A Hildnél úgy látják, hogy 2010-ben megállt az ingatlanok árcsökkenése és a piac élénkülése is megkezdődött. Egyre több ingatlant tudnak értékesíteni. Az életjáradék programban szereplő ingatlanok az ingatlanpiacon is jól szerepelnek, hiszen azonnal költözhetők, tehermentesek és az átlagos árnál kedvezőbb áron vehetőek meg. Sőt, ha valaki egyszerre több ilyen ingatlant vásárol, akár 20-25%-os kedvezményt is kap az eladótól. A kedvező ár abból adódik, hogy az ilyen lakások értékesítését az életjáradékot biztosító pénzintézet mielőbb meg akarja oldani, hogy az ingatlannal járó kötelezettségek (karbantartás, felújítás, esetlegesen az őrzés) ne sokáig terheljék, hanem mielőbb hozzájuthasson az ingatlan árához.

Hasonló bejegyzések:

• A devizahitelek megszüntetésének hatása a lakáspiacra

• Lakásbérlés ennyiért?

• Válság az ingatlanpiacon: a panellakások a fő vesztesek

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!