A zöld épületek előnyei

Napjainkban egyre többet hallhatunk a környezettudatosság figyelembevételével épült, úgynevezett zöld épületekről. Az energiahatékonyságon kívül számos egyéb jellemzőjük is van a zöld épületeknek.

Szükségessé vált egy olyan egységes rendszer létrehozása, mely szerint a zöld épületek minősíthetők, és a környezettudatosság alapján egymástól megkülönböztethetők. A két legelterjedtebb és legismertebb minősítési rendszer a BREEAM, mely Angliából indult és a LEED, mely amerikai gyökerekkel rendelkezik.

A LEED rendszer többféle ingatlantípus esetén alkalmazható. Minden egyes épülettípus értékelése hasonló felépítésű, melyben a környezettudatossági stratégiákat az alábbi kategóriákba sorolják: fenntartható helyszín, energiahatékonyság, károsanyag-kibocsátás, hatékony vízgazdálkodás, belső környezeti minőség, anyaghasználat és erőforrások, innováció.
Az összes kategóriában találhatók kötelező és opcionálisan választható elemek. Az opcionális elemek kredit értékét a szerint határozták meg, hogy azoknak milyen hatása van az adott épület negatív környezeti hatásainak csökkentésére. Nagy hangsúlyt fektetnek az alacsony energiafelhasználásra és a megújuló energiaforrások használatára, ám figyelembe kell venni a közlekedési hatásokat és az élhető és egészséges belső környezetet.

Összességében 100 kreditpontot lehet elérni, s ez alapján sorolhatók be az épületek az alábbi minősítési kategóriákba: Platinum (80-100 pont), Gold (60-79 pont), Silver (50-69 pont), Certified (40-49 pont).

Egy Amerikában végzett felmérés során 694 zöld minősítésű irodaház került összehasonlításra a környezetükben található 7459 hagyományos irodával. Az eredmény: a minősítéssel rendelkező irodák esetében a bérleti díj 2 százalékkal, a kihasználtság pedig 6 százalékkal magasabb. E két dolog mintegy 5 millió dollárral növelte az egyes ingatlanok értékét. A zöld minősítésű épületek közös jellemzője az alacsonyabb rezsiköltség. Irodák esetében a bérlők számára már önmagában az alacsonyabb üzemeltetési díj is vonzó lehet. Szállodák esetében pedig az alacsony rezsiköltség az üzemeltető illetve tulajdonos oldalán tapasztalható, ami az éves működési bevételt növeli.

A zöld épületekkel kapcsolatban, hazánkban főként a bérlők részéről tapasztalhatók kedvező jelek. A K&H Bank esetében fontos szerepet játszott a fenntarthatóság igénye a székházválasztáskor, a TriGranit projektjében épülő székház valószínűleg LEED Gold minősítést fog kapni. Az alacsonyabb üzemeltetési költségekre ugyancsak nagy hangsúlyt fektetett az Allianz biztosító, mely a BREEAM „nagyon jó” minősítésű K3 irodaházat vette meg. A Telenor Törökbálinton található saját tulajdonú központja pedig hazánk egyik leginkább környezetbarát épülete.

A fejlesztők szintén elkötelezettek a fenntartható fejlesztések iránt. A Skannska igyekszik minden közép-európai projektnél a LEED Platinum fokozatot megszerezni.

A zöld épületekkel kapcsolatosan gyakran felmerülő kérdés, hogy drágábbak-e a hagyományos épületeknél? Tapasztalatok alapján elmondható, hogy egy „A” kategóriás zöld ingatlan fejlesztése nem okoz jelentős pluszköltséget. Az alacsony rezsiköltség mellett a zöld épületek további előnye: kisebb energiafelhasználás, alacsonyabb karbantartási költségek, alacsonyabb vízfogyasztás és szén-monoxid kibocsátás, magasabb bérlői elégedettség, továbbá a zöld épületek értékállóbbak.

Hasonló bejegyzések:

• Az otthonteremtés lehetőségei

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!