A Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a legfrissebb lakáspiaci adatokat, melyek az idei év első három negyedévére vonatkoznak. Jóllehet az eredmények az első negyedévhez viszonyítva némi növekedést jeleznek, a teljes képet illetően további csökkenés jellemző a magyarországi lakáspiacra. Idén szeptember végéig 13.340 új lakás épült, ami 34 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest, továbbá 14.188 lakásépítési engedély került kiadásra, ami a tavaly januártól szeptemberig terjedő időszakra vetítve 37 százalékos mérséklődést jelent.
A KSH jelentése szerint a befejezett lakásépítkezéseket tekintve a tavaly év eleje óta jellemző mérséklődés a lakásépítés újabb mélypontját vetíti előre az idei év egészére vonatkozóan. Az építési és használatbavételi engedélyek 2010 év végére várható száma 20 ezres nagyságrend alatt marad el, ami utoljára 11 évvel ezelőtt volt tapasztalható.
Ez a folyamat azonban nem feltétlenül tekinthető negatívnak, hiszen hazánkat nem mennyiségi, hanem minőségi lakáshiány jellemzi, ami azt jelenti, hogy jövőre elsősorban a felújításokra, nem pedig az építésre kell koncentrálni az erőforrásokat.
Az építési engedélyek számára vonatkozó adatok is a visszaesési folyamat tartósságát mutatják. A fővárosban, ahol az új lakásépítési engedélyek számát vizsgálva megállapítható, hogy míg egy évvel korábban némi növekedés illetőleg stagnálás volt jellemző, addig jelenleg 6 százalékos a csökkenés. A 2009-es év tavalyi időszakához viszonyítva a budapestinél lényegesen nagyobb a visszaesés a megyei jogú városokban (52 százalék), a községekben (49 százalék), valamint a többi városban (46 százalék). Az újonnan kiadott építési engedélyek számában 60 százalékot meghaladó csökkenés Észak-Alföldön, Nyugat- és Közép-Dunántúlon következett be.
2010 első három negyedévében a használatbavételi engedélyt szerzett lakások száma is Budapesten esett vissza a legkisebb, 31 százalékot kitevő mértékben. A legnagyobb visszaesés (39 százalék) a megyei jogú városokban tapasztalható. Az épített lakások számának mérséklődése azonban 52 százalékkal az Észak-Alföldön volt a legjelentősebb.
A kiadásra került új építési engedélyek alapján, országos szinten mintegy 5.628 lakóingatlan, valamint 3.823 nem lakóingatlan építése van tervben. Ez a lakóingatlanok tekintetében 46, míg a nem lakóingatlanokat illetően csupán 4 százalékos visszaesés. Ez az ingatlanpiaci ágazatok válságra való különböző reakciós képességét tükrözi.
A nem lakóingatlanok esetén főként a vidéki mezőgazdasági és ipari fejlesztések jellemzőek mind az alapterületet, mind a darabszámot illetően. A fővárosban 2009-hez viszonyítva körülbelül 10 százalékkal kevesebb nem lakóingatlan kapott építési engedélyt, ami alapterület tekintetében alig haladja meg a tavalyi év mennyiségének 40 százalékát. Jóllehet a fejlesztések száma szinte stagnál, ez Budapesten a beépítés alatt lévő alapterületekben nem tükröződik, ellenben a vidéki statisztikákkal, ahol a stagnálás nagyrészt meghaladja a 2009-es értékeket.
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: használatbavételi engedély, ingatlanpiac, KSH, lakásépítés, lakáspiac, Statisztikai hivatal