A hőszigetelés leggyakoribb hibái

A hőszigetelési láz az elmúlt évek során alig csökkent valamit. Ez örvendetes, ugyanis mára a közvélemény is alaposan átformálódott ezt illetően, ma már senkinek sem kell kiselőadást tartani arról, hogy mennyi energiát lehet spórolni ezzel a beruházással, illetve mennyivel komfortosabb életteret biztosíthatunk általa. Ugyanakkor sajnos egyre több panasz is napvilágot lát a hőszigeteléssel kapcsolatban, amit jó tisztázni minél hamarabb.

Ezen panaszok végső konklúziója ugyanis leggyakrabban az, hogy a kivitelező elrontott valamit. Ez nem minden esetben állja meg a helyét, sőt, bátran kijelenthetjük, hogy az ok leginkább a túlzott spórolni akarás. Most a legjellemzőbb hibákat fogjuk megvizsgálni, kitérünk azok okaira, és a megoldáshoz is igyekszünk tippeket adni.

Hőszigetelés után megjelent a penész

Akár egy régi lakás korszerűsítéséről van szó, akár új építésű ház szigeteléséről, egyre gyakrabban hallhatjuk, hogy a szigetelést követő télen elkezdett penészesedni valamelyik sarok. A legtöbben egyértelműen a szigetelésnek, vagy az ablakok cseréjének tudják be ezt a jelenséget, pedig nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy ezek a korszerű építőanyagok önmagukban hibásak lennének a penészesedésben.

Ha régebbi építésű lakóházról van szó, és megtörtént a teljes határoló szerkezet korszerűsítése (azaz a falak hőszigetelése és az ablakok cseréje), akkor a penészesedés legvalószínűbb oka, hogy csupán életterünkön végeztük el a változtatást, szellőztetési szokásainkon azonban nem. A lakás levegőjének páratartalma napi tevékenységünk során folyamatosan nő. Míg a régi nyílászárók engedtek be némi friss levegőt, és ezáltal „automatikusan” csökkentették a levegő páratartalmát, addig az új, légmentesen záródó ablakok ezt nem teszik meg. A lakótérben emiatt olyan magas lehet a páratartalom, hogy a levegő telítődése esetén az egyik leghidegebb ponton, azaz valamelyik sarokban lecsapódik a levegőben lévő nedvesség, és ez penészesedéshez vezet.

Ezt a problémát egész egyszerűen szellőztetéssel tudjuk megoldani, vagy pedig valamilyen párátlanító szerkezettel. A rendszeres szellőztetés természetesen sokkal jobb megoldás, ennek részleteibe azonban most azért nem megyünk bele, mert az ingatlan1.hu hasábjain nem is oly régen már foglalkoztunk ezzel a témával. Aki szeretne többet tudni erről a jelenségről, és a szellőztetés helyes módjainak szabályairól, IDE kattintva olvashatja el erről szóló cikkünket.

Nagyon gyakran előfordul az is, hogy új építésű lakóházban jelenik meg a penész már az első télen. Ennek is több oka lehet, többek között a fent már említett szellőztetés hiánya. Ugyanakkor sajnos egyre gyakrabban fordul elő az is, hogy az építkezés során átnedvesedett falak nem tudnak kellőképpen kiszáradni, de a szigetelés máris felkerül. Néhány esetben ez abból adódik, hogy a kivitelezőnek időre át kell adnia a munkát, és mit sem törődve ezzel a nyilvánvaló problémával, nem várja meg, hogy eltávozzon a téglák belsejéből a nedvesség. Máskor pedig éppen maga a tulajdonos sürgeti a beköltözést, ezért kerül fel idejekorán a szigetelés a falra.

A fal belsejében lévő nedvesség természetesen nagy valószínűséggel nem fog bent maradni, idővel el fog párologni belőle. Ha azonban a szigeteléssel egyik oldalon szinte lezárjuk a nedvesség útját, akkor befelé fog távozni a nedvesség, olyan mértékben megnövelve ezáltal a belső páratartalmat, amit nem csak nagyon nehéz lesz lecsökkenteni, de akár egészségünket is veszélyeztetheti. Éppen ezért építkezés idején legyünk körültekintőek ezt illetően. Várjuk meg, hogy a falak teljes mértékben kiszáradjanak, és csak azután fogjunk hozzá a szigeteléshez, a festéshez és a vakoláshoz.

Amikor spórolunk a hőszigeteléssel

A másik lehetséges hibaforrás az, amikor szeretnénk spórolni a szigetelőanyaggal. Ennek számos hátránya lehet. Először lássuk, mi történik, ha kispóroljuk a lépésálló szigetelést.

Az elmúlt években sajnos elég gyakran előfordult, hogy az építtető túl drágának találta a lépésálló hőszigetelést, ezért a homlokzatra való szigetelőanyaggal oldotta meg az aljzat szigetelését is. Néha megesik, hogy ennek a döntésnek egyáltalán nem tapasztalja hátrányát a tulajdonos, de sajnos a legtöbb esetben komoly anyagi kára származhat belőle. A lépésálló hőszigetelés ugyanis képes elviselni a később rá kerülő terheket, még ha egy igen súlyos szekrényről, vagy zongoráról is van szó. A homlokzati szigetelés azonban ezen súlyok alatt tömörödni kezd. Ez önmagában nem lenne olyan nagy baj, ha a szigetelés felett nem lenne beton, azon pedig burkolat. Ha ugyanis a szigetelőanyag a túlzott terhelés miatt tömörödik, a beton, és a burkolat megreped. Építkezéskor lépésálló hőszigetelést fektetni az aljzatba sokkal olcsóbb, mint később felbontani az egészet, és új burkolatot vásárolni.

Szintén a spórolás kategóriájába tartozik, amikor a homlokzati szigetelésből kimaradt hőszigetelő lemezekkel oldják meg a lábazati szigetelést is. Az épületek lábazatát több oldalról is éri nedvesség. A csapadék a talajról visszaverődve sokkal jobban áztatja a lábazatot, mint a ház homlokzatát, valamint a talajból felszálló nedvesség is állandó támadásnak teszi ki. Ezért az épület ezen részét expandált polisztirol lappal kellene szigetelni, amely képes ellenállni ennek a nagy fokú nedvességnek is. Ellenben a homlokzati szigetelés csak mérsékelten képes feltartóztatni a nedvességet. Ha a lábazaton lévő homlokzati szigetelés megszívja magát vízzel, akkor olyan hőhidak alakulhatnak ki, amelyek később penészesedéshez vezetnek. Arról nem is beszélve, hogy az átázott hőszigetelés szinte rosszabb, mint ha nem is lenne szigetelve a lábazat.

A falak hőszigetelve, az ablakok maradtak a régiek

Általában nem okoz kifejezetten anyagi kárt a tulajdonosnak, ha a falak szigetelése mellett nem cserélteti ki az ablakokat, azonban sokszor hallható az a panasz, hogy a szigetelés emiatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az építtető kiadott néhány százezer (ha nem millió) forintot arra, hogy a házát hőszigeteléssel lássa el, de azt kell tapasztalni, hogy a fűtésszámlái alig lettek valamivel olcsóbbak. Nem csoda, ha ezután becsapva érzi magát a tulaj, pedig csupán arról van szó, hogy nem a teljes határoló szerkezetet hőszigetelte le, hanem hatalmas lyukakat hagyott rajta.

Ha ugyanis az ablakok nem lettek korszerűsítve, akkor a hőenergia továbbra is el fog szökni a lakásból. Az pedig csak ronthat a helyzeten, hogy az ablakok hőhíd hatását még tovább növelte ez a beruházás. Ezért ha már egyszer korszerűsítésre adjuk a fejünket, érdemes az épület minden részét alaposan leszigetelni, hogy ne maradjanak hőhidak benne. Hogy pontosan mik is azok a hőhidak, milyen kárt okozhatnak, és hogyan védekezhetünk ellenük? A következő részben erről fogunk beszélni.

Demeter Kornél

Nincs kapcsolódó cikk.

Ha tetszett a cikk oszd meg másokkal is!