A főváros agglomerációjához tartozó egyes településeken a lakásárak jelentős mértékben csökkentek, a készpénzre vásárlók pedig sokszor bármit megtesznek azért, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá a kölcsönüket törleszteni nem tudó eladók lakásaihoz.
A főváros közeli települések ingatlanpiacán 5-20%-os visszaesés tapasztalható a lakóingatlanok és telkek vételárát illetően. A vételár kiindulási pontja nem az ingatlanok fekvése, állapota vagy mérete, hanem az eladni szándékozók anyagi helyzete. Előfordul, hogy 30 milliós ingatlant 20-22 millió forintért szeretnének megvásárolni készpénzes vevők, s a rászorulók sok esetben kénytelenek elfogadni ezt a tisztességtelennek tűnő ajánlatot.
A jelentős mértékben csökkent árak annak köszönhetők, hogy a fizetési nehézséggel küzdő lakáshitelesek mielőbb szabadulni szeretnének ingatlanuktól. Az árcsökkenés azonban dominóként végigsöpör az egész lakáspiacon. A hitellel nem rendelkező, ám ingatlanukat szintén értékesíteni kívánó személyek is kénytelenek alkalmazkodni a nyomott árakhoz.
A gazdasági válságnak köszönhetően tavaly nyár óta minimális a panellakások iránti érdeklődés, ezek árai mintegy 10-15 százalékkal csökkentek. A helyzet 2010-ben is változatlan. Átlagban 160-190 ezer forintos négyzetméter árakkal lehet számolni. A téglaépítésű, egyedi gázfűtéssel rendelkező ingatlanok iránt nagyobb a kereslet, ezek ára jellemzően 240-310 ezer forint négyzetméterenként. Újonnan épülő lakás ma már 285 ezer forint/négyzetméter áron is elérhető, jóllehet ezek iránt jelentősen visszaesett az érdeklődés.
Budapest keleti agglomerációjában is hasonló a helyzet. A lakásárak csökkenése 15-20% körüli. Az újonnan épülő lakások és ikerházak iránt egyáltalán nincs érdeklődés. A beruházók többsége leállítja meglévő projektjeiket, és kivárnak. Egy 100 négyzetméteres új ikerház már 22 millió forintért is megszerezhető lenne, ha volna érdeklődő.
Az agglomeráció különböző részein eltérőek a lakásárak, Budajenő, Telki, Páty térségben magasabbak az árak, mint a kevésbé népszerű szigetszentmiklósi részen vagy Budapest keleti területein. A kereslet kezd visszatérni a korábbi szintre, de problémát jelent, hogy sokszor nem sikerül megfelelő finanszírozást találni az ügyletekre. Általánosságban 20-40 millió forint között árért találhatunk kisebb, illetve közepes méretű családi házakat, melyek iránt a legnagyobb az érdeklődés.
Az elmúlt években egy visszaköltözési hullám is tapasztalható, ugyanis a fővárosba jutás jelentős időveszteséget okoz, valamint egy családi ház fenntartási költségét sem mindenki tudja hosszú távon vállalni.
A szakemberek szerint a mostani lakáspiaci helyzet az elkövetkezendő néhány évben még nem fog jelentősen változni, s azt követően is lassú keresletnövekedéssel lehet majd várhatóan számolni.
Hasonló bejegyzések:
Cimkék: családi ház, hitelesek, ingatlan, ingatlanpiac, készpénzes vevők, lakás, lakásár, lakáshitel, lakáspiac, lakóingatlan, luxuslakás, panellakás, válság, vételár
2010. november 28. vasárnap | 12:56
Tisztelt Cikk Író és Olvasók!
Nem tudom megállni, hogy ne szóljak hozzá az elemzéséhez amit mellesleg reálisnak tartok, viszont egy szempontot az elemzésből mint mindig kifelejtenek. Ez pedig a használt ingatlanok és különösen a családi házaknál érdekes energetikai tulajdonságok. Égető a kérdés hisz mindenki tudja pár éven belül bevezetik az épületek zöldkártyáját. Szeretném csak halkan felhívni a figyelmet, hogy mennyire tisztességes manapság jogosan elkérni 30 M forintot egy olyan átlagos állapotú használt ingatlanért, ami 6x annyi energiát fogyaszt mint ugyan ennyi pénzből megvalósított telekkel együtt számított (u.a. azon a környéken) egy A+-os ház.