Tulajdoni hányad számítása társasház esetén

Tisztelt Ügyvéd Úr/Úrhölgy
Kérem szíves segítségüket, új építésű társasházban, saját tulajdonban lévő lakások m2 területe ,vagy a lakáshoz tartozó a fszt.teraszok,vagy az emeleti loggiák, vagy erkélyek területének m2-t számításba kell venni a tulajdoni hányad számítása esetén , a közös tulajdoni hányad számítása esetén?
– Épület alatti 384 m2 9oo/1oooo teremgarázs területén 18 db, gk. beállóhely és 12 db. tároló van.
18 gk. tulajdonos (1 gk.beálló 50/108/ tulajdon) 1 albetét alatt sorszámozással bejegyezve, (a rampa csak, a gk. közlekedő útja az már hem th.közös tuljdona?
Alapító okiratban az építtető nem jelezte a közös m2 területeket, csak felsorolja a közös tulajdonok alatt római számmal (pl. közlekedő, folyosó bejárat lépcsőház,tető , fal mennyezet , eresz stb.( elkészült épületről alaprajzot már nem kell készíteni, beadni, a Földhivatalba a haszn,vételi eng.mellé ?
Teremgarázs területén a gk. beállók mögött sorszámozott 12 db. tároló is elhelyezkedik. A 12 db. tárolót külön-külön (12 db ) albetétesítették. Ezzel duplán fizetnek garázsosok köz. költséget, később (pl.eladás .) nem okoz majd problémát? ALAPÍTÓ OKIRAT módosítása is szükséges, és vázrajzot is kell készíttetni?
köszönöm Tisztelettel M.zsolt
Kérdést feltette: M. Zsolt

Kedves Zsolt!

A részletek és különösen az alapító okirat, illetve az SZMSZ pontos ismerete nélkül a következőkre hívjuk fel szíves figyelmét.

A társasház épületéhez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulajdonként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, stb. a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül. Ezek pontos elkülönítésekor, csakúgy, mint a többi Ön által felvetett kérdésben a társasház alapító okirata az irányadó.

Az alapító okiratban – többek között – meg kell határozni:
a) a külön tulajdonba kerülő lakásokat, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket,
b) a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostársakat megillető — a külön tulajdonba kerülő lakáshoz tartozó — tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját,
c) a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását.

A teremgarázs – az általános beruházási gyakorlatot figyelembe véve, nem ismerve az alapító okirat pontos rendelkezéseit – feltehetően az érintett tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában áll. Ha az egyes tárolók külön tulajdonként vannak feltüntetve, akkor ezek után valóban külön kell közös költséget fizetni, ám mivel ezeknek a területe az alapító okirat szerint, illetve ingatlan-nyilvántartási szempontból nem került hozzászámításra a teremgarázs területéhez, kétszeres fizetésről nincs szó. A fentieknek megfelelően a beállóhely és a tároló általában külön-külön is elidegeníthető.

Az alapító okirat módosításával együtt a szintenkénti alaprajz csatolása többnyire indokolt.

Üdvözlettel:

Csurgay Ügyvédi Iroda
1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

Tel: (+36 1) 354 04 85
Fax: (+36 1) 354 04 86
E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

Hasonló bejegyzések:

• Lehet-e meghatalmazott a közös képviselő a társasház közgyűlésén?

• Hogyan ruházható át a tulajdoni hányad testvérre?

• Közös tulajdoni hányad átruházása, illetve a közös tulajdon megszüntetése

• Meddig terjed a közös képviselő jogköre?

• Ki jogosult a közös képviselő megválasztására?

Ha tetszett a cikk ossza meg másokkal is!