Visszajár-e a foglaló, ha az eladó állítása ellenére az ingatlan nem tehermentes?

Tisztelt Uram/ Hölgyem!

Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy 2011. decemberében aláírtunk egy adásvételi szerződést amiben rögzítették,hogy a vevőnek nincs semmilyen tartozása. Egy hete kiderült, hogy majdnem 500ezer HUF tartozása van a lakásszövetkezetnél, tehát a közösköltséget nem fizette. Az lenne a kérdésem , ha én jelzem az ügyvéd felé, hogy akkor mégsem szeretném ezt a lakást,mert úgymond átvertek,mert van tartozás ,csak nem látszik a tulajdonlapon, akkor visszakapom-e a foglalót? Mivel megítélésem szerint ez az eladó hibája.
Előre is köszönöm a válaszát!

Tisztelettel: Zoltán
Kérdést feltette: Zoltán

Tisztelt Zoltán!

A leírtakhoz képest kicsit több információra lenne szükségünk ahhoz, hogy minden tekintetben megalapozottan válaszolhassunk, de a következőket feltétlenül érdemes szem előtt tartania.

A foglaló jogszabályban rögzített szabályai szerint a teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, illetve a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. [Ptk. 245. § (1)]

A teherrel kapcsolatos eladói kötelezettségek a jogszavatossági körbe tartoznak, így az eladó valótlan állításai esetén a hibás teljesítés szabályai szerinti szavatossági jogok gyakorolhatóak. Amennyiben hibás teljesítésre kerül sor, a vétlen fél számára a jogszabályok többféle (szavatossági) eszközt biztosítanak, melyek közül a Ptk. néhányat külön is nevesít. A jogok gyakorlására (ellenkező szerződési kikötés hiányában) a törvény által meghatározott sorrend szerint és határidőn belül van lehetőség.

Hibás teljesítés esetén a jogosult elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget. Ha a jogosultnak sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének az előbbi feltételekkel nem tud eleget tenni – választása szerint – megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.

Az Ön által előadottak alapján úgy véljük, hogy ha egyéb lényeges körülmény nem merül fel, akkor nem jogosult a szerződéstől való elállásra, hanem csak a hiba „kijavítására”, azaz a tartozás megfizettetésére, de ezt az ügy pontos részletei nagyban befolyásolhatják.

A fenti tájékoztatásunk a konkrét helyzet részleteinek ismerete nélkül íródott, így ebből eredően csupán általános jellegű lehet. Az említettek mellett természetesen azon alapvető kérdés tisztázása is szükséges lehet, hogy a szóban forgó összeg vajon valóban foglalónak minősül-e, illetve vizsgálandóak lehetnek a szerződéskötés egyéb körülményei is.

Amennyiben az ügylettel kapcsolatosan további kérdése merül fel vagy a leírtak kapcsán segítségre van szüksége, javasoljuk, hogy gyűjtse össze a rendelkezésére álló iratokat (pl. adásvételi előszerződés, esetleges egyéb megállapodások, e-mailek, levelezések, stb.) és azok birtokában keresse fel irodánkat az alábbiakban megadott elérhetőségeken!

Üdvözlettel:

Csurgay Ügyvédi Iroda
1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.

Tel: (+36 1) 354 04 85
Fax: (+36 1) 354 04 86
E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu

Hasonló bejegyzések:

• Visszajár-e a foglaló, ha a vevő nem kapott hitelt és ezért nem köti meg az adásvételi szerződést?

• Jótállási és szavatossági igény érvényesítésének határideje

• Hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogok

Ha tetszett a cikk ossza meg másokkal is!