Tisztelt Ügyvéd Úr/Hölgy!
2011-ben a testvéremmel megörököltük Édesapám részét egy családi házból. Édesanyám tulajdonos 50 %-ban, mi 25-25 %-ban.
Szeretnénk eladni, mert Anyukámat nem hagyom egyedül. Én már eladtam a saját lakásomat, és egy kisebb ikerház építésébe kezdtünk vidéken. Az Anyukámé kisebb lesz, mint az enyém.
A kérdésem az lenne, hogyan, mi után, és mennyit kell adózni az örökölt ház után, ha eladtuk. Bele számítható-e esetleg az új házba?
Köszönettel: Erzsébet
Tisztelt Erzsébet!
A pontos részletek ismerete nélkül az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmét.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezései szerint az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó bevételből (a szerzés időpontja szerint megosztott bevételből) le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt:
a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;
b) az értéknövelő beruházásokat;
c) a szerzési időponthoz tartozó bevételrész arányában az átruházással kapcsolatos kiadásokat, ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is.
A megszerzésre fordított összeg – egyebek mellett – az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték, ha az ingatlan, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett vagyoni értékű jog szerzése örökléssel, ajándékozással történt, azzal, hogy amennyiben az illeték kiszabása az átruházásból származó jövedelem adókötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőig nem történik meg, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett, vagy a hagyatéki eljárás során az ingatlan értékeként feltüntetett egyéb értéket, egyébként az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, és az így megállapított adókötelezettséget az illeték-kiszabás alapján önellenőrzéssel lehet módosítani.
Az új ingatlan után illetéket kell fizetniük, mely kapcsán érdemes figyelemmel lenniük arra, hogy cserepótló vétel esetén az Itv. 21. § (5) bekezdése a következőképpen rendelkezik. Lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Ha a magánszemély vevő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, illetve értékesít, akkor az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő – a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni.
Üdvözlettel:
Csurgay Ügyvédi Iroda
1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.
Tel: (+36 1) 354 04 85
Fax: (+36 1) 354 04 86
E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu
Hasonló bejegyzések:
No tags for this post.
2012. január 24. kedd | 17:51
Tisztelt Cím!
2006-ban édesanyám halála után a testvéreimmel együtt örököltünk egy lakóingatlant (1/3,1/3,1/3-ad részben), Ezt értékesítettük, az akkori szabályoknak megfelelő örökösödési illetéket megfizettük. Én most (2011-ben) a saját nevemre vásároltam egy lakást, természetesen az örökölt összegből és megtakarításainkból. Kérdésem, hogy a vagyonszerzési illetéknél figyelembe lehet-e venni az örökség, illetve az utána fizetett illeték mértékét?
2012. január 24. kedd | 17:52
Kedves József!
Kérdésére a válasz: Igen, a részleteket a fenti bejegyzésben olvashatja.
Üdvözlettel:
Csurgay Ügyvédi Iroda
1065 Bp., Bajcsy-Zs. út 51. I. em. 5.
Tel: (+36 1) 354 04 85
Fax: (+36 1) 354 04 86
E-mail: iroda (@) acsurgay (.) hu