Annak ellenére, hogy a banki hitelkamatok folyamatosan csökkennek, tavaly decemberben a lakosság mégis olyan kevés lakáscélú jelzáloghitelt vett fel, mint amire az elmúlt öt évben nem volt példa.

Mind a devizahitelek, mind a forinthitelek állománya csökkent hazánkban: a felvett hitelösszeghez képest az előbbi esetén 8,8, az utóbbit illetően pedig 13,8 milliárd forinttal nagyobb összeget törlesztettek a háztartások. Ami bizakodásra adhat okot, az a forint alapon igényelhető lakáshitelek csökkenő kamata, ami – akárcsak a jegybanki alapkamat – évek óta nem tapasztalt mértékre csökkent.

2009. utolsó hónapjában – a karácsonyi kiadások ellenére – a lakosság 22 milliárd forinttal több hitelt törlesztett, mint amennyit felvett. A deviza alapú hiteleket tekintve 2009. márciustól a lakosság nettó törlesztő volt minden hónapban, ugyanakkor ebből a szempontból a forinthiteleket erőteljes ingadozás jellemezte.

A hazai hitelezési piac továbbra is élénkülésre vár. A március 1-től életbe lépő – az ingatlanok finanszírozási arányát érintő – korlátozásoknak és a Magatartási Kódexnek köszönhetően azonban nem lesz egyszerű a hitelezés fellendítése.

A lakáshitelek fellendülését további kamatmérséklés, illetve az esetleges gazdasági fejlődés beindulásának köszönhető hitelfelvételi kedv eredményezhetné. A lakáspiaci kereslet növekedése ugyan már érzékelhető, ezt azonban a decemberi adatok még nem tükrözik, ugyanis a pénzintézetek kevesebb, mint 20 milliárd forint összegű lakáscélú jelzáloghitelt folyósítottak az év utolsó hónapjában. Összehasonlításként láthatjuk, hogy 2008. októberben 98 milliárd forint összegű lakáshitel került kihelyezésre, melyhez hozzáadható a további 65 milliárd forintot kitevő szabad felhasználású hitel, ami jelenleg ugyancsak 20 milliárd alá esett vissza.

Ugyanakkor optimizmusra adhatnak okot a továbbra is csökkenő hitelköltségek, amelyek azonban a meglévő jelzáloghitelek esetén, jelenleg is majdnem 6 százalékkal haladják meg az alapkamatot. Az év utolsó hónapjában, átlagban 11,78 százalékot tett ki egy forint alapú lakáshitel teljes hiteldíj mutatója, míg euró alapú finanszírozásnál ez 9,94 százalékot, svájci frank alapon pedig 6,29 százalékot jelent. A forinthitelek kamata fél éve csökkenő tendenciát mutat, kérdés az lehet, hogy mekkora szintnél áll meg a jegybanki alapkamat. Valószínűleg további 25-50 bázispontos csökkenés már nem mérsékli jelentős mértékben a forinthitelek kamatát. Persze a meglévő forinthitelek teljes hiteldíj mutatója kamatperiódustól függően néhány százalékkal mérséklődhet a 11,78 százalékhoz képest.

A lakossági hitelállomány tavaly decemberben 7844 milliárd forintot tett ki, ennek 66,2 százaléka volt devizahitel. 3503 milliárd forint volt a háztartásokra vetített teljes lakáshitel állomány, 3976 milliárdnyi pedig a fogyasztási hiteleké. A forint és devizahitel állomány stabilnak mondató az elmúlt éves viszonylatban, ami annak köszönhető, hogy a visszafizetett, illetve lejáró hitelek állománya közel azonos.